K-Monitor Adatbázis

A BKV volt jogi igazgatója szerint azért szerepelt a vezetők szerződésében nagy összegű titoktartási pénz, hogy a választások után történő elbocsátások esetén végkielégítést lehessen fizetni.

Nem tudott a BKV Zrt. és a kommunikációs cégek közötti szerződésekről – ezt mondta Hagyó Miklós irodájának egykori vezetője tanúkénti meghallgatásán kedden a Kecskeméti Törvényszéken.

Gyárfás Tamás az St. Plusz Kft. és a BKV közötti szerződésekről számolt be tanúvallomásában a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken. Homonnai János ügyész kérdésére a tanú azt mondta: a cége és a BKV Zrt. között 2001-től volt szerződés, amelynek értelmében a közlekedési vállalat PR- és reklámanyagait sugározták a Nap-kelte című tévéműsorban.

Az elsőrendű vádlott meghallgatásával folytatódott a bíróságon a repülőtéri vesztegetésként elhíresült büntetőper. Sz. György szerint Demszky Gábor volt főpolgármestert, szocialista helyettesét, Hagyó Miklóst és Kocsis István volt BKV-vezér ellen szóló vallomásokat vártak tőle a rendőrök a nyomozás során, nem sokkal a 2010-es választások előtt.

Kapcsolatot fedezett fel az ügyészség a BKV-per egyik tanúja illetve vádlottja között az egyik népszerű közösségi oldalon, de mivel az érintettek nem tagadták szakmai kapcsolatukat, a leleplezés "értelmetlennek" bizonyult.

Kocsis István, volt BKV-vezérigazgató szerepével kapcsolatban tettek fel kérdéseket a BKV-per vádlottjai a közlekedési cég jelenlegi kommunikációs vezetőjének. A Kocsissal régi munkakapcsolatban álló Székelyné Pásztor Erzsébet válaszaiból kiderült, a feljelentéseket megalapozó belső vizsgálatok komolytalanok voltak, és a Hagyóék idején sem volt szükségtelen a BKV kommunikációja, ahogy azt a vádirat állítja.

Kedden tanúk meghallgatásával folytatódik a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettessel és 14 társával szemben 2012. június 13-án megkezdődött büntetőper tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken.

Még a BRFK is igényt tartott a közlekedési vállalat "felesleges" ajándékcsomagjaira, holott a Hagyó-ügyként elhíresült BKV-per vádirata szerint bűncselekménynek minősülnek a BKV ajándéktárgyakra fordított kiadásai.

A BKV-ügy hatodrendű vádlottja, H. Éva nyomozati vallomásában azt állította, hogy Puch László MSZP-s politikus cége fölösleges tanulmányokat készített a BKV-nak. A cégnek a tanulmányokért 25,4 millió forintot fizetett ki a közlekedési vállalat. Közben az ügyészség visszautasította a vádlottak kényszervallatásra vonatkozó állításait.

A BKV-per Budapestre történő áthelyezését kezdeményezte a csütörtöki tárgyaláson Bárándy Péter védő, egykori igazságügyi miniszter a Kecskeméti Törvényszéken. Az indítványt Hadnagy Ibolya bírónő elutasította. Bárándy indítványában, amelyet H. Éva vádlott védelmét ellátva tett, arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság (AB) december végén visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit.