K-Monitor Adatbázis

A kormánypártok a főváros helyett a fideszes belvárosi önkormányzat tulajdonába adták a közteret, ezért lett új üzemeltetője az éppen ma megnyílt rendezvénynek.

A Szomory Dezső teret akarja élhetőbbé tenni a fideszes belvárosi vezetés, ezért egy elfogadott bizottsági előterjesztés alapján három nagyméretű fát ültetnek a területre – értesült az rtl.hu. A három fáért 30 millió forintot kell fizetni, az ültetés további 30 millióba, a vízgépészet megújítása és az automata öntözőrendszer pedig 40 millióba kerül, míg a maradék összeg az egyéb építési, adminisztratív költségekre megy el. A helyi ellenzék szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben lenne jobb helye is ennek a pénznek, a téren ráadásul most is vannak fák.

Több mint 4 milliárd forint értékben adna el ingatlanvagyonából a belvárosi önkormányzat ugyanazzal a nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel, amellyel ebben a ciklusban már rengeteg irodától és üzlethelyiségtől megszabadultak – tudta meg a Telex. Az önkormányzat képviselő-testületének kormánypárti többsége most 32, összesen több mint 5600 négyzetméternyi ingatlan eladásáról döntött. Ha ez megvalósul, akkor ezzel együtt csak ebben a ciklusban 13 milliárd forint értékben szabadulnak meg ingatlanoktól.

A Fidesz-közelinek tartott AVB Kft. rendezheti meg az adventi vásárt Budapest központjában, a Vörösmarty téren, miután a Fővárosi Önkormányzatnak nem sikerült megegyeznie az V. kerülettel. Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester egy személyben dönthetett, az ügyben közérdekű adatkéréssel fordultunk a belvárosi önkormányzathoz.

Nem csupán egyetlen lakás, hanem egy teljes épület tulajdonosa lett Budapest szívében friss érdekeltségén keresztül Shabtai Michaeli. Már meg is kérték az engedélyt a ház elbontására, amely úgy került Shabtai Michaeli kezébe, hogy részben megvette azt a céget, amely az év végén az önkormányzattól megvásárolta a különleges sorsú, egykor bordélyházként működő ingatlant.

Karácsony Gergely korábban „törvényesített rablásnak” nevezte, hogy a Fővárosi Önkormányzattól az állam ellentételezés nélkül elveszi többek között a Vörösmarty teret, hogy aztán 99 évre a fideszes vezetésű V. kerületnek adja, az összes jövőbeni bevételével együtt.

Még az V. kerületi önkormányzat által készíttetett értékbecslés szerint is egymillió forintot ér négyzetméterenként az a Városház utca 16. szám alatti üzlethelyiség, amelynek a szomszédjában található ingatlant 2019-ben 389 ezer forintos négyzetméteráron vette meg Schadl György, a végrehajtói kar letartóztatott elnöke. Az önkormányzat a tervek szerint hamarosan bérbe ad 44 ingatlant, ezeket pedig – ha a városrész vezetése úgy dönt – egy év múlva akár meg is vásárolhatják a bérlők, sőt a vételárból kedvezmény is jár nekik. A kiadásra szánt ingatlanok között szerepelnek a bezárt Kárpátia étterem épületének helyiségei is.

Egy 10 ezer köbméteres, felfújható installációt telepítenének a Hold utcában található Belvárosi Piac épületébe – értesült az rtl.hu. A terület önkormányzati tulajdonban van, így az ötletet jóvá kell hagynia a helyi képviselő-testületnek is. Az ellenzéki képviselők szerint eddig szinte alig kaptak tájékoztatást a készülő projektről, pedig várhatóan csütörtökön már szavaznak is róla. Az V. kerület sajtóosztálya, valamint az üzemeltető cég lapunkkal azt közölte: Budapest Digital Art Museum néven egy hazai és nemzetközi művészek alkotásait bemutató vizuális fényművészeti tárlatot nyitnának, amely ötvözi a képzőművészetet, a vetítést, valamint a fényfestést. Az üzemeltetésre vállalkozó cég egy budapesti partivilágból ismert vállalat lenne, amely korábban több belvárosi rendezvényen is dolgozott.

Miután kiderült, hogy a végrehajtók III. Richárdja, Schadl György fillérekért vásárolt össze önkormányzati lakásokat a fővárosban, a Fővárosi Közgyűlés eseti bizottságot hozott létre az ügy és az ilyesfajta gyakorlatok kivizsgálására. Mire jutottak eddig? Nem fogják elhinni: itt lakásokat is loptak!

Néhány év alatt, több részletben szabadult meg a belvárosi önkormányzat egy 306 négyzetméteres, a Városházára néző ház 92 százalékos tulajdonrészétől, méghozzá a piaci ár töredékét könyvelve el bevételként. Az eset a belvárosi ingatlaneladási módszer tankönyvi példája, és az sem elhanyagolható, kinek a kezébe került végül a romos épület és az értékes telek, amelyre ma már szabadon építkezhetnek.