K-Monitor Adatbázis

Egy fideszes képviselő belső vizsgálattal derítené ki, hogy az MSZP volt elnökhelyettesének az eltitkolt vagyona származhat-e kerületi pénzekből.

Simon Gábor már nem járul hozzá, hogy felvétel készüljön róla. A százmilliói rejtegetésébe belebukó volt MSZP-elnökhelyettes reggel többször is az újságírókat fotózta pestszentlőrinci házánál. Azt állítja, hogy a sajtó munkatársai zaklatják.

Simon Gábor országgyűlési képviselői mandátumáról való lemondásával megkezdődhet az érintettel szembeni büntetőeljárás – közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel csütörtökön.

Elrendelte a nyomozás folytatását a XVIII. kerület az előző kormányzati ciklusban (2008-ban és 2009-ben) lebonyolított kötvénykibocsátásaival összefüggésben a Fővárosi Főügyészség – tudta meg a Nol.hu.

Hogyan tud egy szürke, vélemény és valódi befolyás nélküli, nem túl dörzsöltnek tartott politikus százmilliókat felhalmozni? Kié a pénz? A sajátja, vagy csak őrzésre adták oda neki?

A XVIII. kerület 2008–2009-es kötvénykibocsátása több kérdést is felvet Simon Gábor eltitkolt vagyonával kapcsolatban.

Ugyanaz az osztrák bank finanszírozott egy XVIII. kerületi kötvénykibocsátást, amely pénzintézetnél Simon Gábor szocialista elnökhelyettes számlát nyitott, nagyjából akkor, amikor a kibocsátás megtörtént - derítettük ki.

A két kerület közötti legfontosabb kapocs Werner Péter, a Csepeli Városgazda cég vezérigazgatója, aki egyúttal a pestszentlőrinci Városgazda igazgatósági elnöke is. Ahogyan előző cikkünkben (lásd: Családcentrikus megoldások, Magyar Narancs, 2013. június 13.) írtuk, Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester és Werner Péter alighanem a Napi Gazdaságnak köszönhetően ismerik egymást: Ughy egy időben a Napi Gazdaság Kiadó Kft. marketing- és értékesítési igazgatóhelyettese volt, míg Werner annak ügyvezető igazgatója.

Intenzív együttműködés bontakozott ki két dél-pesti szomszéd kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre és Csepel között. A 18. és a 21. kerület városgazda cégei közti személyi átfedések a rokoni munkavállalók keresztbefoglalkoztatását éppen úgy lehetővé teszik, mint rokoni tulajdonú cégek egyenes és keresztmegbízásait. Mindkét kerületben feltűnnek a városgazda-vezetők egykori céges érdekeltségei is.

Hogyan lesz egy önkormányzati tulajdonú cég által alapított másik cég magántulajdon? És miért kap ennek ellenére – sőt eltitkolva – önkormányzati támogatást?