K-Monitor Adatbázis

Öncsőd hiányában akár legálisan is áramolhattak el pénzek a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cégétől. Magyarázatot senki nem ad. A számlák leürítve, a vezetők lapzártánkkor még szabadon voltak, a hatóságok asszisztálnak. Nehéz jóra gondolni.

A magyar gazdaságtörténet leghosszabb pilótajátéka lehetett a Quaestor-csoport negyedszázados története - bár elképzelhető, hogy a fedezet nélküli kötvénykibocsátások csak a kilencvenes évek vége (talán éppen az 1998-as orosz válság) óta folynak.

A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium szerint nekik semilyen információjuk nem volt, csak a piaci folyamatokat követték.

A Befektető-védelmi Alap (Beva) tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közzétett álláspontját, miszerint a Bevának kártalanítani kellene a fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkező befektetőket, az alap igazgatósága azonban csak azt követően alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta.

A miniszterelnök ezért nem is tartja furcsának, hogy a külügyi tárca a Quaestor csődje előtt hozzájutott a pénzéhez.

A Hungária Értékpapír Zrt. ügyében indult nyomozás felügyeletére három ügyészből álló munkacsoportot alakított kedden a Pest megyei főügyész.

Tovább dagad a brókerbotrány, az MNB vizsgálata során már a harmadik brókercégnél talált visszaélésekre utaló jeleket. A felügyelet a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. után a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét is felfüggesztette, miután visszaélésekre bukkant. De ki is áll a Quaestor mögött, mekkora szereplő a társaság a hazai piacon?

Nem könnyű kibogozni, hogy mi is a valós helyzet a százmilliárdos hiányt összehozó Buda-Cashnél. Első körben 2007-ig láttak bele a felügyelők az értékpapírrendszerbe. Az MNB célja, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a kártalanítás.