K-Monitor Adatbázis

A kémszoftverek politikai célú használata több ponton is beleütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásaiba – figyelmeztet az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében szerdán nagy többséggel megszavazott jelentés és ajánlás.

Megbízhatóan égeti a közpénzt az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., amelynek célja, hogy a kereskedelmi szektorban csökkentse, illetve megelőzze az élelmiszer-hulladék keletkezését. Most nettó 1,8 milliárdot költenek az informatikai rendszerük üzemeltetésére, amit nettó 2,2 milliárdért építettek ki. A cég ennek ellenére tavaly egy kilogramm élelmiszert sem gyűjtött be, a feladatellátáshoz szükséges logisztikai hálózatra pedig még csak most írtak ki közbeszerzést.

Kétéves együttműködési megállapodást kötött a 4iG Nyrt. az Ökumenikus Segélyszervezettel, amelynek keretében Magyarország egyik legnagyobb távközlési, és infokommunikációs vállalatcsoportja összesen 161 millió forinttal támogatja a szervezet működését.

A 4iG növekvő „piaci” igényekre számít. A cég egyébként azt közölte: a címben szereplő két esemény között nincs összefüggés, a kormány terveiről ők is csak a sajtóból értesültek.

Politikai szinten valamiért nagyon keménynek akar látszani az Orbán-kormány Svédországgal szemben, ellenben a gazdaság területén milliárdos támogatásokkal veszi rá a svéd tőkéseket, hogy Magyarországot válasszák a régiós beruházásaikhoz.

Ha valamiben nagyon jó az Orbán-kormány, az a különböző ügynökségek gründolása. A teljesség igénye nélkül, van Magyar Turisztikai Ügynökség, Nemzeti Sportügynökség, Digitális Magyarország Ügynökség. Azt pedig még 2019 tavaszán jelentették be, hogy létrejön a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) azzal a céllal, hogy biztosítsa a kormányzati informatikai beszerzések egységesítését.

„Tegye fel a kezét az, aki szerint a júliustól hatályos kormányhatározat követelményeinek mindössze egyetlen cég felel meg!” – ez a mondat hét évvel ezelőtt hangzott el, de az, hogy ma is ugyanolyan aktuális, mindennél érzékletesebben illusztrálja a magyar IT-piac sajátos működését. Gaidosch Tamás, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeletének akkori vezetője mondta 2016 szeptemberében egy szakmai konferencián, és a Magyar Nemzet korabeli tudósítása szerint a résztvevők nagy része fel is tette a kezét.

A szakszervezetek, a szülők és a pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Sok iskolában kényszermegoldásokkal próbálják pótolni a hiányzó tanárokat, a kormány álláspontja szerint viszont minden rendben: elegendő tanárral, fennakadások nélkül indulhatott az idei, 2023/24-es tanév is. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adataiból azonban egy egészen másfajta kép rajzolódik ki. Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján.

Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.

Az új, vezeték nélküli vasúti kommunikációs rendszer kiépítése késik, így kifutott az uniós támogatáshoz szükséges határidőből. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz rá pénz.