language

Kulcsszavak:

bűnpártolás highlight_off

Akták:

Olajügyek highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

A Portik-ügyek koronatanúja szerint több gyilkossági ügyet is fedez a hatóság

Terhelő vallomást tett a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merényletkísérlet csütörtöki tárgyalásán az elsőrendű vádlott Tanyi Györgyre a Portik-ügyek koronatanúja, Radnai László. A volt keresztapa állítja, a hírhedt verőlegény bepánikolva elmondta neki, hogy ő lőtt rá Lakatos Csabára. Radnai a tárgyaláson arról is beszélt, hogy ebben az ügyben még a vádlottak padján lenne a helye az energolos triumvirátusnak, azaz Portik Tamásnak, Ferencsik Attilának és Drobilich Gábornak is, akik a Conti-Car-főnök szerint utasítást adtak Lakatos lelövetésére.

Örökre börtönben tartaná az ügyészség Portik Tamást

Életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott a Prisztás-gyilkosság miatt már jogerősen tizenöt évre ítélt Portik Tamásra az Aranykéz utcai robbantás, a Fenyő – és Cinóber-merénylet összevont büntetőperében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – értesült a PestiSrácok.hu. A Fővárosi Ítélőtáblára benyújtott főügyészi fellebbezés szerint az alvilági leszámolások egyik kulcsfigurája, Portik Tamás tudta, hogy az 1998-as belvárosi merényletben az olajügyek koronatanúján kívül más embereket is megölhet, illetve megsebesíthet és ennek tudatában fizetett a végrehajtásért Rohácnak.

Magyar táj, olajecsettel - Pallag László (1950-2011)

A szeptember 24-én elhunyt Pallag László egykori kisgazda országgyűlési képviselő országos ismertségét a parlamenti olajbizottság elnöki posztjának köszönhette. 2000-ben a hírekben leggyakrabban szereplő és legtöbbet idézett politikus volt.

Tanúmeghallgatásokkal folytatódott a füzesgyarmati olajszőkítési per

Tanúmeghallgatásokkal folytatódott annak a büntetőügynek a tárgyalása, amely Füzesgyarmaton, 1995 májusában egy olajszőkítés kapcsán pattant ki. A Fővárosi Főügyészség által elkészített vádirat szerint Kucsera Lajost és három társát hivatali személy által elkövetett bűnpártolással és más bűntettekkel vádolják.

Vádemelési javaslat békési rendőrök ellen

Befejezte a nyomozást a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a Békés megyei, illetve szeghalmi rendőrök ellen, akiket hivatali visszaélés, valamint bűnpártolás alapos gyanúja miatt vontak eljárás alá. Több gyanúsított neve a békési olajbotrányt kirobbantó Karancsi Tibor nyilatkozataiban és vallomásaiban is szerepelt.

Az olajügyek felgöngyölítésének akadályozása a vád

Szeszák Gyula nyugalmazott Hajdú-Bihar megyei főügyészt hallgatta meg hétfői ülésén a parlament olajügyi bizottsága. Szeszák az ülésen Györgyi Kálmán leköszönő legfőbb ügyészt és Pintér Sándor belügyminisztert is azzal vádolta meg, hogy akadályozták egy Hajdú-Bihar megyei olajügy felgöngyölítését.

Lemondott Gál László

Lemondott Gál László, a Belügyminisztérium felügyeleti és ellenőrzési hivatalának vezetője, egykori Békés megyei főkapitány. Gál László kérdésünkre kijelentette: lemondása nem azt jelenti, hogy ezzel elismerne bármit is az ellene felhozott vádakból.
Találatok: [10]  Oldalak:   1