K-Monitor Adatbázis

Az ügyészi indítvány ellenére a Fővárosi Törvényszék nem egyesítette Tarsoly Csaba és Orgován Béla közokirat-hamisítási ügyét az alapüggyel– értesült a Magyar Idők. A Quaestor-per legutóbbi tárgyalásán az eljárás bírája úgy fogalmazott: az összevonás miatt csak elhúzódna a 77 milliárd forintos sikkasztási botrány felgöngyölítése.

Pénzmosás, csalás, hűtlen kezelés és okirat-hamisítás miatt még nyomoznak a hatóságok · Az alapügy már bírósági szakban van

Kámory Ferenc a 210 milliárdos kötvénycsalásról szóló Quaestor-ügy koronatanúja, az egész vádirat az ő sztorijára épül. Korábban a csaló brókercég szívének tartotta magát, fizetése és jutalmai alapján Tarsolyék is így gondolhatták. Jó kapcsolatai voltak a fideszes állami bankvilágban, sőt, ő intézte el az utolsó pillanatban, hogy visszautalják Szijjártóék állami kereskedőházának milliárdjait. A cikksorozat korábbi részeiben a Quaestor-csoport veszteségeiről, a csalás konkrét technikáiról és a pénzügyi felügyelet hihetetlen bénaságáról volt szó. A Quaestor-ügy, negyedik rész.

Rágalmazás és becsületsértés miatt a Magyar Nemzeti Bank büntetőfeljelentést tesz a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt Tarsoly Csaba ellen. A Quaestor volt elnök-vezérigazgatója a Magyar Narancsnak adott interjúban tett olyan állításokat, amelyeket cáfol az MNB.

Tarsoly Csaba nyomozati szakban tett vallomásainak ismertetésével folytatódott kedden a Questor-ügy miatt indult büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. A tíz társával együtt különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolt Tarsoly tavaly márciusban részletesen beszámolt az 1990-ben alapított cége alakulásáról, és a Győri ETO-park, illetve a város focicsapatának felfuttatásáról.

Tarsoly Csaba a bíróságon előadott védőbeszéde alapján még mindig nem akarja megérteni, cégcsoportjával milyen hatalmas kárt okozott. Máig érthetetlen, hogyan mehetett évtizedekig egy ilyen, végül 210 milliárd forintos kárt maga után hagyó csalássorozat a magyar hatóságok szeme előtt. De a nyomozás során összegyűjtött anyagból sok kérdésre választ lehet kapni. Kiderül, hol hibázott a felügyelet, és az is, milyen szálon nem indult el az ügyészség. Ebben a cikkben a Quaestor börleszkszerű történetéről lesz szó: arról, hogyan tékozolta el a begyűjtött milliárdokat a cég döbbenetesen ügyetlen vezetése. A Quaestor-ügy, első rész.

A Quastor-ügyben egyebek mellett csalással, sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba csütörtöki fővárosi törvényszéki meghallgatásán továbbra is tagadta, hogy ő vagy társai bűncselekményt követtek volna el.

A Quastor-ügyben egyebek mellett csalással, sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba továbbra is tagadta, hogy ő vagy társai bűncselekményt követtek volna el. Tarsoly hangsúlyozta, hogy a vádiratban foglaltak, különösen a bűnszervezetben elkövetett csalás vádja érthetetlen, nem felel meg a valóságnak. Szerinte a Quaestor még “halálában is hasznot termelt” ügyfeleinek.

A magyar igazságszolgáltatás szembetalálta magát a XXI. század informatikai megoldásaival.

Először reagált érdemben a nyilvánosság előtt Kiss Szilárd az Index tavalyi cikksorozatára, melyekben a 2015 januárjában letartóztatott agrárattasé különféle gyanús ügyeiről írtunk. Kiss a takarékszövetkezeti lenyúlásban, melyről lehallgatási jegyzőkönyv is készült, ártatlannak vallja magát, azt viszont elismeri, hogy megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, hogy volt közös cége Mészáros Lőrinccel, és hogy nem adta le a moszkvai diplomatarendszámát. Szerinte karaktergyilkos lejáratás helyett az országtól megbecsülést érdemelne.