A Fideszhez közel álló gazdasági körök Szlovéniában, Horvátországban és Észak-Macedóniában építenek a helyi orbánista erőket támogató médiahálózatot. A szövevényes tulajdonosi hátterű újságokat és televíziókat sokszor olyan trükkös módon finanszírozzák, hogy a támogatást hirdetésnek álcázzák – például magyar olívaolajénak.
Magyar kisvállalkozások reklámköltéseivel tartották életben a korrupciós ügyek miatt elítélt, ám a börtön elől Magyarországra menekülő volt észak-macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki és pártja propagandasajtóját. A Balkaninsight nevű lap szerint az észak-macedón miniszterelnök 2017-es bukása után az új kormány leállította a Gruevszki-párti sajtó finanszírozását, aminek következtében a médiumok a csőd szélére kerültek.
Nem pályázat, hanem egyéni kérelem alapján ítélte meg a Miniszterelnökség a pénzt a csekély példányszámú Magyar7 című sajtótermék kiadójának, mely egyébként még a 2018-as pénzügyi beszámolóját sem hajlandó nyilvánosságra hozni. A Pro Media Alapítvány immár harmadik alkalommal kap pénzt Magyarországról: korábban kétszer is hasonló összeg érkezett a számlájukra, tehát összesen már másfél milliárd forint.
A kedvezményezett alapítvány adja ki a Felvidéken a Magyar7 nevű, 2018 óta megjelenő hetilapot, és működteti a ma7.sk nevű honlapot.
A lassan két éve működő hetilap nem remekel a szlovák lappiacon: összesen 1500-1600 példányt úgy tudják eladni belőle hetente, úgy hogy mindössze 1 euróért árulják a lapot.
Szintén a Magyar Hang figyelt fel rá, hogy a Pro Media Alapítvány weboldalán nem találhatók meg az alapítvány pénzügyi beszámolói, amiből át lehetne látni a gazdálkodását. A „Dokumentumok” résznél található PDF-fájlok vagy üresek, vagy a kiadványszerkesztők és grafikusok által használt latin kitöltő szöveg, a lorem ipsum, azaz zagyvaság található bennük.
Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős összegeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és hogyan növeli befolyását a magyar kormány Szlovéniában, Szerbiában és Romániában.
Közpénzen bérelt és felújított iroda bezárása, működés alatt abszurd programok – mindez teljesen rendben lévő a BRFK gazdaságvédelme szerint. A rendőrség elutasította Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentését a “sámándobcég” szczecini kirendeltsége ügyében. Mi viszont az adatvédelmi hatósághoz fordulunk, mert az állami cég a közadatigénylésre sem reagál.
Nem a fegyveres testületek tagjainak kiosztott év végi félmillió forintos extra juttatás az egyetlen nagy összegű kiadás, amiről az év végén döntött a kormány. Bár a rendőröknek, katonáknak juttatott összesen 50 milliárd forint nagyságát nem éri el a december 27-én megítélt támogatásuk, az egyházak és főként a határon túli futballklubok is igen jól jártak. 14 milliárd forintot terített szét a kormány közöttük egy a Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozattal az alábbi módon:
Római Katolikus Plébánia – Tusnádfürdő: 108,4 millió forint
Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány: 60 millió forint
Első Magyar Református Egyház: 170 millió forint
Házsongárd Alapítvány: 45 millió forint
SEPSI OSK S.A. (sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapat): 2,1 milliárd forint
Osijek FC Labdarúgó Akadémia (a Mészáros Lőrinc által megvásárolt eszéki futballklub akadémiája): 1 milliárd forint
Futball Club Lendva 1903: 1,3 milliárd forint
KFC Komarno (komáromi futballcsapat): 2,26 milliárd forint
DAC Academy a.s. (dunaszerdahelyi fociakadémia): 600 millió forint
„TSC” Labdarúgó Klub (Topolya): 2,51 milliárd 000 forint
Futball Club Csíkszereda Egyesület: 2,785 milliárd forint
Várda Sport Egyesület Kisvárda: 1,185 milliárd forint.
Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009 júniusában két ciprusi cég 5 millió eurót utalt egy svájci társaságnak. A különös tranzakciót elindító ciprusi cégek mögött magyar és orosz olajipari üzletemberek, a svájci fogadó fél mögött pedig egy horvát iparbáró állt. A horvát ügyészség szerint azonban a valódi feladó Hernádi Zsolt, a Mol első embere, míg a végső címzett Ivo Sanader horvát miniszterelnök lehetett. A vádlottak ezt kategorikusan tagadják, 2019 decemberében megszülethet az elsőfokú ítélet ebben a régóta húzódó és rendkívül szövevényes eljárásban.
A Balkaninsight.com értesülései szerint újabb megbízásokat nyertek el azok a cégek, amelyek már korábban is taroltak a közbeszerzéseken, ha közvilágításról volt szó. A szálak Magyarországra, az Eliosig vezetnek.
2017-ben egy magyar állami vállalat megvásárolt egy romániai céget, és azon keresztül egy szállodát, ám a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Tavaly közadatigénylésben kértük ki az adásvételi szerződést, de a Manevi Zrt. üzleti titokra hivatkozva megtagadta a kiadását. Emiatt panaszt tettünk a NAIH-nál, de a hatóság elfogadta a Manevi érvelését, miszerint a szálloda nem állami, hanem társasági vagyon. Pert indítunk a szerződésért.
