K-Monitor Adatbázis

Míg 2018-ban még csak 2,2 milliárd forint ment el közvetlenül űrkutatásra és űrtevékenységre a központi költségvetésből, 2021-ben már majdnem tízmilliárd. 35-40 milliárd forintba kerül, hogy ismét legyen magyar űrhajós, és elindult egy tőkealap is, amelybe húszmilliárd forintot tesz a magyar állam. E pénzek legnagyobb kedvezményeztetettjét a kormány közelében kell keresni. Hallottunk olyan vállalkozóról is, aki inkább külföldre menekítette fejlesztését, mert csak így tudta megtartani.

A leggazdagabb magyar ezúttal a felerészben általa tulajdonolt Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-t csapolta meg több mint 2,3 milliárd forinttal.

A honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavítót is, az oroszok kiszállása után pedig egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést. A forrást az állami Eximbank biztosítja.

Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett.

Több mint húszmilliárdnyi vagyon és ugyanennyi hitel jelent meg a jegybankelnök fiának cégében 2022-ben, egy érdekes ügylet végeredményeként.

Az áremelések ellenére is mínuszban zárta az évet a Hunguest Hotels.

Magyar állami tulajdonú, a MOL vezetőihez és a honvédelmi miniszterhez köthető cég gyárthat Ukrajnával közösen katonai repülőket. A csehországi Aero Vodochody Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt, majd Hernádi Zsolthoz került, aki végül továbbadta egy állami vagyonkezelőnek. A céghálóban feltűnnek a korábbi orosz kötődéséről ismert Magyar Vagon vezetői is.

Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.

A Kínai Építési Bank hitelezte meg azokat a kínaiakat, akiknek nem volt pénzük arra, hogy részt vegyenek a magyar letelepedésikötvény-programban, sőt még arra is lehetőségük volt, hogy féláron jussanak hozzá a magyar letelepedési engedélyhez. Orbán Viktor csütörtökön személyesen köszöntötte a bank elnökét. Surányi György szerint nem használ sokat, de nem is árt a kínai bank jelenléte a magyar gazdaságnak.

Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.