K-Monitor Adatbázis

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírkércsen a helyben osztogatott röplapok szerint az önkormányzat buszos utazást szervez az október 23-i Békemenetre Budapestre – erről Hadházy Ákos képviselő számolt be a Facebook-oldalán. Több erdélyi megyéből is szervezetten jönnek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt jóvoltából.

A CÖF-öt, a Mediaworkst és Schmidt Mária családi érdekeltségét is támogatta az állami Magyar Fejlesztési Bank, valahogy elfelejtettek erről beszámolni. Az MFB az után tette ki a kifizetések listáját a honlapján, hogy a korrupcióellenes K-Monitor adatigénylésben hívta fel rá a figyelmet, hogy a közérdekű adatokat már 2016 vége óta nem tette közzé, bár ezt törvény írja elő. Az MFB egyesületek támogatására, alapítványok feladatellátására, és a banki alkalmazottak „oktatási, kulturális és sporttevékenységét segítő szervezetek” támogatására adhat ilyen, a „nem alapfeladatai ellátására” fordított támogatásokat.

A szélsőjobboldali, neonáci Erő és Elszántság nevű mozgalom tüntetéseinek aktív részese volt az adófizetői pénzzel támogatott kormányközeli keresztény újság, a Vasárnap.hu új főszerkesztője. Horváth Tamás a Telex megkeresésére először nem erősítette meg, hogy tagja volt a szervezetnek, csak további sok sikert kívánt a munkánkhoz. Pár nappal később röviden megjegyezte egy kormánylapnak, hogy a szervezet közelében volt. Aztán mégis reagált néhány kérdésünkre, de azt nem nagyon akarta kimondani, hogy elítéli a nácikat és a nyilasokat, nem adott minden kétséget kizáró választ ezekre a kérdésekre. Gulyás Gergely minisztériumánál is érdeklődtünk, hogy mennyire tudnak azonosulni a Horváth által képviselt eszmékkel.

Miután a Miniszterelnökség augusztus 4-én közleményben jelezte, hogy jogi lépéseket tervez a 77 milliárdos Norvég Alap elbukása miatt, pénteken a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.Még július 22-én írtunk arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.

Miután a kormány bejelentette, hogy nem kéri a Norvég Alapból Magyarországnak járó 77 milliárd forintot, mert nem tetszettek neki a civil rész felügyeletére kiválasztott szervezetek, itthon kihirdették a legújabb állami civil pályázat győzteseit. Átböngésztük a támogatottak listáját: a kedvezményezettek között számos Fidesz-közeli szervezet található, a tipikus főcivil Magyarországon a kormánypárti alpolgármester.

A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni. A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható. A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.

A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kéri a támogatásokat, mint 2014 után. Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány. Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt

„Az Európai Bíróság ítélete világos volt – a magyar kormány civil szervezetekről szóló szabályozása összeférhetetlen az uniós joggal. Ezért határozottan fellépünk annak érdekében, hogy betartsák az ítéletet. A civil szervezetek nélkülözhetetlen részei a demokráciának. Támogatnunk kell őket, nem harcolni ellenük” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Euractivnak.