K-Monitor Adatbázis

Hogy lehet az, hogy Magyarország sokkal több cukrot exportál, mint amennyit megtermel? Valószínűleg úgy, hogy az áru egy jelentős része csak papíron mozog, az utóbbi hetekben nagy figyelmet kapott áfacsalások részeként.

Lehet, hogy rossz bizottsági ülésre jött a képviselő úr! Ezt válaszolta Ivanics Ferenc fideszes képviselő Gőgös Zoltánnak, a szocialisták agrárpolitikusának arra a felvetésére, hogy talán érdemes lenne foglalkozni a cukorhoz köthető áfacsalásokkal.

Évtizedek óta mennek azok az adócsalások, amelyekkel Horváth András kiállt a nyilvánosság elé. Milyen trükköket vetnek be a csaló hálózatok? És miért nem lehet őket megállítani?

12 milliárd forintról állított ki számlát egy cég, egy olyan ügylettel összefüggésben, amely több cukorról szólt, mint amennyit egy év alatt elfogyasztunk Magyarországon. A fiktív számlával 2,5 milliárd forintnyi áfát akartak visszaigényelni, de az adóhatóság nem engedte. Tíz évet is kaphatnak a csalók.

A Gazdasági Versenyhivatal megszüntette az eljárást a cukorkartell ügyben, a vizsgálatot három és fél éven át folytatták. Az ügyet azért zárták le, mert nem lehet bebizonyítani, hogy a sejtés, a kartellezési gyanú igaz.

A versenyhivatal a beszerzett bizonyítékok alapján úgy ítélte meg: nincs kellően alátámasztva a kartellgyanú, s az eljárás további folytatásától sem várható eredmény, ezért azt bizonyítottság hiányában megszüntette.

Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött, felkéri Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény a cukorgyárak privatizációjakor, valamint az európai uniós cukorreform hazai végrehajtásával összefüggésben.

Elkészült a cukorgyárak privatizációját vizsgáló országgyűlési bizottság jelentése, s részben kitér arra is, hogy milyen felelősség terheli a tranzakció kapcsán a korábbi kormányokat, s hogy mennyiben szolgálta a magánosítás a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait.

Befejeződött a PPP-szerződések, vagyis a köz- és a magánszféra gazdasági együttműködését rögzítő megállapodások felülvizsgálata – mondta el a Magyar Nemzetnek Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.

A cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti albizottság Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, a Magyar Fejlesztési Bank egykori igazgatósági elnökét és Erős Jánost, az MFB másik volt vezetőjét hallgatta meg.