K-Monitor Adatbázis

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy mi várhat Márki-Zayékra, ha elkezdenek vizsgálódni a magyar hatóságok az Amerikából kapott kampánypénzek ügyében. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint ebben az esetben az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálathoz fog vezetni – tette hozzá.

Az ellenzéki összefogás pártjai eddig szinte csak egymás legyőzésére vásároltak hirdetéseket, az előválasztás óta Márki-Zay Pétert magára hagyták. A közösségi médiában 82 százalékos fölényben van a Fidesz, és Gattyán György is többet költött az Országgyűlés összetételéről szóló versenyben, mint az ellenzék.

Most egyeztetnek az ellenzéki pártok arról, hogyan lehetne a Fidesz kampánymódszerét lemásolni úgy, hogy az mindenben szabályos legyen. Csakhogy a Fidesz módszere mögött rengeteg pénz is van: csak a Megafon 600 millióból hirdet a Facebookon, az ellenzék egy jóval szerényebb büdzséből veheti fel a versenyt.

Több mint 43 millió forintot fizet ki a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselőcsoportja közösségi médiás tanácsadásra egy tavaly októberben alapított cégnek - vettük észre a parlament hivatalos oldalán. Az Eagle Eye-Marketing Kft.-t az a Páva Zoltán vezeti, aki a felelős kiadója az egyik legismertebb baloldali propagandaoldalnak, az Ez a Lényegnek.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a 2018-as választás kampánypénzeinek elköltését. Megállapították, hogy "a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel", valamint azt is feltárták, hogy "a DK és a Jobbik tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására".

Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során, az Összefogás Pártnál büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - ismertette az Állami Számvevőszék a kedden bemutatott jelentésében.

A Jobbik 22 jelöltjénél talált hiányosságokat az Államkincstár az állami kampánypénzek felhasználásában. A baloldali jelölteknél ez a szám 6, a Fidesznél 4 volt. A parlamenten kívüli pártok közül a Magyarországi Cigány Párttal volt a legtöbb gond.

A parlamentbe jutott pártok összesen 3,5 milliárd forinttal költöttek többet a kampányukra a megengedettnél, a rekorder a Fidesz-KDNP: a kormánypártok körülbelül 180 százalékkal lépték túl a 995 millió forintos limitet, egyedül az LMP maradt a törvényileg megszabott határokon belül – derült ki a Transparency International (TI), a K-Monitor és az Átlátszó.hu közös, a kampányköltéseket nyomon követő projektjéből.

A Transparency International számításai szerint a Fidesz kétmilliárd forintot költött a választási kampányra, ami kétszerese a megengedettnek.

Minden párttól kikértük a bajai időközi önkormányzati választási kampány költségeit, és „csak” a Fidesz és a KDNP nem válaszolt.