1,5 milliárd, részben uniós forintból újították fel a termálfürdőt, és építettek ki geotermikus fűtési rendszert Nagyszénáson 2015 végére. A projekt évekig húzódott, és egy helyi önkormányzati képviselő szerint végül szabálytalanul valósult meg: hiányos az engedélyeztetése, a rákötések nem valósultak meg, a termálfürdő kihasználatlanul működik, a felesleges termálvizet pedig visszasajtolás helyett egy titkos csövön a közeli patakba vezetik. Videóriport.
A jelek szerint kétszer lép ugyanabba a folyóba a magyar kormány: a 2007–2013-as versenykorlátozó útépítések tisztázása után most a 2014–2020-as ciklus közútfejlesztési projektjei miatt kell Brüsszelben magyarázkodni. Több száz milliárd forint a tét.
Ki ne unná már az állandó siránkozást az alulfinanszírozott egészségügyről – pedig van itt pénz bőven, a megfelelő szervezeti megoldásokkal, helyi, esetleg magasabb kapcsolatrendszerrel a hivatalos OEP-forrásokból is nagyon szép jövedelmekhez lehet jutni. Az uniós források pedig valóságos kincsesbányát jelentenek a rátermetteknek a teljes egészségügyi szolgáltatói vertikumban. Az üzlet működtetéséhez szükség van egy önkormányzatra és néhány cégre, meg persze a megfelelő együttműködésre a vezetők között. A történetünk ugyan egy konkrét dél-alföldi kisvárosból való, de korántsem nevezhető egyedinek. Éppen ezért, mivel a teljes modellt szerettük volna bemutatni, viszont a sztori néhány elemére nem tudtunk perképes bizonyítékot találni, inkább lemondtunk a szereplők és a helyszínek nevéről – feltesszük, sokan így is a maguk településére fognak ismerni.
Tavaly nagyjából 5,5 milliárd eurót költöttek el szabálytalanul az uniós költségvetésből a tagországok – derült ki az Európai Számvevőszék friss jelentéséből.
Több furcsaság is előkerült az egykori Fortress-vezér ügyének első tárgyalásán, ahol a vádiratot ismertették. Sok minden el is tűnt azonban, a pénzen kívül például nagyjából száz károsult is.
A törvényjavaslat “mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek” indokolja, hogy egy tegnap délben benyújtott javaslat alapján már ma adótitokká minősítse az Országgyűlés az adókedvezményekre és azt azt megalapozó támogatásokra vonatkozó adatokat. Ilyen fontos kormányzati érdek tehát, hogy ne derüljön ki, ki kit és mennyivel támogat ezekben a közbevételt csökkentő konstrukciókban. Bár elsőre mindenkinek a taó-pénzek jutottak eszébe, a közvetlen kiváltó ok alighanem egy fejlesztési adókedvezményeket érintő bírósági ítélet lehet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn sürgősséggel terjesztette be az adótörvények módosítását. Ez azt jelenti, hogy már kedden törvény lehet a Varga Mihály miniszter által jegyzett tervezetből.
A törvény lényege, hogy ezentúl adótitok lesz, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból.
A felcsúti polgármesterék bővülő agrárbirodalma 2010 óta már bőven meghaladta az egymilliárd forintot az uniós és hazai forrású agrártámogatásokban. Mutatjuk, hogyan!
Naivitás volt azt hinni, hogy Brüsszel „elkaszálja” Paks 2-t. Nem csak azért nem tette ezt, mert nem akart politikai döntést hozni.
Tőkét csökkent a Fidesz-közeli potentátokhoz kötődő Morando Kockázati Tőkealap érdekeltségében álló fehérgyarmati Brikett Investment Kft. E cég is egyike azoknak az uniós Jeremie-alapból pumpált startupoknak, amelyből kis túlzással praktikusan a semmit észlelte a Forbes magazin tényfeltáró cikke.
