K-Monitor Adatbázis

A miniszterelnök elmondása szerint a Zala megyében született Palkovics László ITM-miniszter javaslatára döntött a beruházásról, és azért, mert ő is élt másfél évet a városban. Az eredetileg 40 milliárdos összköltség ma már 45 milliárdnál tart, és még messze az építkezés vége. A munka nagyját a kormányközeli Duna Aszfalt nyerte, de a szintén NER-kedvenc ZÁÉV-nek is jutott pár milliárd. A kivitelezők már egy emléktáblát is kaptak a helyszínen.

Négy év után megint új csúcsszervet tesz az Orbán-kormány az állami hulladékgazdálkodási szektor fölé: a szervezeti átrendezést júliusban indítják. Lefelezik, de tovább nyelheti a pénzt a kukaholding, közben legalább 35 milliárd forintot tesznek bele a Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatalának felállításába is.

Húsz nappal a koronavírus magyarországi megjelenése után, március 24-én Orbán Viktor a repülőtéren fogadta az első nagyobb, Kínából érkező szállítmányt: 3 millió védőmaszk, százezer teszt és 86 lélegeztetőgép jött aznap. „Jól néz ki” – mondta Orbán egy mellette álló férfinak, akit az érkezésekor könyökpacsival üdvözölt, majd köszönetet mondott neki az eszközökért: „Hálásak vagyunk. Portyázzon tovább.”

Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. három évig nettó 5 milliárd forintért végez médiaelemzési feladatokat. A közbeszerzést a kormány nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki, az Observeren kívül más ajánlattevő nem volt.

Négy körben összesen 25 milliárd forintos keretből támogatott Magyarországon működő építőipari vállakozásokat a kormány 2018-ban és 2019-ben. A legszerencsésebbekről nehéz elképzelni, hogy másképpen ne tudnának fejleszteni, hiszen állami megrendelések, illetve NER-es kapcsolatok segítik boldogulásukat.

Rövid időn belül már a második veszprémi irodaházát építi a Pannon Térség Fejlesztéséért (PTF) Nonprofit Kft., amelynek alapító tulajdonosa, Tóth Gábor Szilárd 2015 és 2018 között beszállt a Fidesz holdudvarához tartozó Pesti Srácok kiadójába.

Az volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-plakátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.

A miniszterelnök apjának üzletága, a bányászat és az oligarchák építőipari cégei a fő nyertesei a kormány vaskos intézkedéscsomagjának, amely amúgy valós problémákra keres válaszokat. A kormány július elején az építésgazdaság fejlesztésének stratégiájába csomagolta azokat a határozatokat, amelyek rövid időn belül megkönnyíthetik a kő- és kavicsbányászok életét: várhatóan kevesebbet kell bajlódniuk a bányatelkek kialakításával és a kitermelés bővítésével, valamint a civilek akadékoskodásával. A jogszabály egyben felkéri Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, hogy keresse meg a Közép-magyarországi régióban és közvetlen közelében azokat a helyszíneket, ahol megoldható az intenzívebb bányászat.

Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál PPP-szerződések helyett inkább hitelt vesznek fel.

Az igazságügyi tárca egykori nagyhatalmú közigazgatási államtitkára, Gál András Levente is eljár az Innovációs és Technológiai Minisztériumot erősítve az MTA ügyeivel kapcsolatos tárgyalásokon – ezt az eseményekre rálátó olvasónk jelezte nemrégiben. Közadatigénylésünkre adott minisztériumi válaszból annyi biztosra vehető, hogy Gálnak van két, összesen 41 milliós keretösszegű megbízása a tárcával.