K-Monitor Adatbázis

A Puskás Akadémia bekerült a húsz legnyereségesebb európai futballcsapat közé. Bár az akadémia tényleg kilencmilliárdos profitot csinált, akadnak gondok a módszertannal.

Sok Mészáros-érdekeltség, jó néhány cég a Mészáros holdudvarból, különösen építőipari vállalkozások, amik vagy Mészárosékkal közösen vagy akár önállóan is nyernek közbeszerzéseket. Orbán Viktor apjának cége is támogató. De - nemcsak Boldog István, hanem a többi fideszes képviselő figyelmébe - ott van név szerint Simicskó István fideszes képviselő is.

Valószínűleg akkor is eredményesebb lett volna az utóbbi közel tíz év pénzszórása a magyar futballban, ha egyszerűen csak összevásároltak volna Felcsútra egy álomcsapatot nagyon drága játékosokból. Az elmúlt hetekben három részes cikksorozatban mutattuk be, hogy miként költött négyszer annyit futballra a kormány, mint amennyit a Magyar Labdarúgó Szövetség kért, és az esztelen pénzosztás hogyan akadályozta meg, hogy az MLSZ egyébként ésszerű célkitűzései megvalósulhassanak.

Az Átlátszó decemberben cikksorozatban számolt be arról, hogy az elmúlt években 22,5 milliárd forint ment magyar költségvetési forrásokból hat szomszédos országba, határon túli futballakadémiák támogatására. Most az év végén ehhez hozzáadott még további 9,97 milliárd forintot a kormány, így a számláló már bőven 30 milliárd forint felett jár. A pénzt jórészt ugyanazok kapták, mint eddig: ismét jutott pénz Mészáros Lőrinc eszéki csapatának akadémiájára, valamint az FK Csíkszereda Egyesületnek is, ahonnan ingyen igazolhat fiatal tehetségeket a Felcsút.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Ebben a cikkben a Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában működő fociakadémiáknak nyújtott, eddig összesen 6,5 milliárd forintnyi magyar állami támogatásról lesz szó.

Az FK Csíkszereda 2013 óta 3,7 milliárd forintot kapott a magyar államtól a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Székelyföld Labdarugó Akadémia létrehozására. Ezt megelőzően azonban 2013-ban szerződést kötöttek a felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiával, melynek értelmében a székelyföldi akadémia „alközpontnak”, a PFLA pedig „szakmai irányítónak” minősül, és az utóbbi nevelési költségtérítés nélkül igazolhat fiatal focitehetségeket a programban résztvevő erdélyi sportegyesületektől.

12,5 milliárd forintba került, melynek az akadémia a 30 százalékát állta, a többi TAO-pénz volt.

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegeket adott a vizsgált focicsapatoknak.

Még 2013-ban és 2014-ben az azóta elhunyt Váradi Andrással együtt kutattuk, hogy Felcsúton és környékén miként épül ki Mészáros Lőrinc – és Orbán Viktor – birodalma. Az azóta lemondott felcsúti polgármester bátrabb és rendszerkritikusabb munkásai jelezték többnyire, éppen hol vett földet a család, vagy hol építenek állattartó telepet, autójavító műhelyt, esetleg vadászházat. Nemegyszer minket kamerázó „detektívekkel” az autónk mögött próbáltuk ellenőrizni a sokszor csak pletykákon vagy félinformációkon alapuló füleseket. 2013-ban együtt láttuk Váradi Andrással, ahogy Mészáros az akkor felújított alcsútdobozi vadászháza udvarán – az arborétum szomszédságában – tisztogatja hatalmas kemencéjét, és néz nagyon szúrós szemmel Váradi autójára, amit nagyon jól ismert. Már ekkor is elképesztőnek tűnt, hogyan nőhetnek ki állattartó telepek, kisebb üzletek, cégek telephelyei a földből ilyen gyorsasággal, de azt talán csak a legmerészebbek gondolhatták, hogy Mészáros Lőrinc 2018-ra az ország majdnem leggazdagabb és legbefolyásosabb embere lesz, aki olyan céghálóval rendelkezik, amelyet napokig tart kibogozni.