K-Monitor Adatbázis

A társaság több szálon kötődik Mol-vezetőkhöz, illetve az olajcég egy 10%-os tulajdonosához.

Az autópálya-üzemeltetéshez hasonlóan koncessziós megoldással vonhat be tőkét a kormány a vasútfejlesztésbe. A vasút magánosítására készült ötletbörzének egy szűk kör lehet a nyertese.

Ágh Péter szerint aggodalomra semmi ok, hiszen az alkalmazott gépektől a felhasznált anyagokig mindennek meg kell felelnie az EU-s szabványoknak.

Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak.

A kormány megemelte néhány építkezés költségkeretét, és újabb beruházásoknál engedi mellőzni a jogszabályokat.

2023 nem a fenntartható tömegközlekedés éve volt, de a vasúté legalábbis biztosan nem. Mint emlékezhetünk, Lázár János februárban adta meg az alaphangot az év során várható fejleményekhez, mikor kerek perec közölte: az ország 7. legforgalmasabb, 110-es számú Mátészalka-Debrecen közötti mellékvonalán nem lesz pénz felújításra, így az elkövetkezendő években is lefuthatja a csiga a vonatot.

„Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok

Németországban négyszázmillió eurót is elkölthetnek majd, hogy lecseréljék a vasúton kiépített Huawei mobilkommunikációs hálózatot; a Budapest–Belgrád vasútvonal szerb szakaszán ilyet telepítettek, és a Szabad Európa információi szerint a magyar szakaszra is ezt tervezi a kivitelező.

Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".

A határozat kizárja az azonnali jogvédelmet is. A héten egyébként már folytak építési munkák az érintett vasúti szakaszon, még az engedély kiadása előtt.