K-Monitor Adatbázis

A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot még 2016-ban írták ki, 2020-ra ígérték, hogy kialakítják a gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét. A 18,5 milliárd forint összköltségű projektből 11,6 milliárd forintot az unió áll, a feladat hat intézménynél a gyermekek sürgősségi és baleseti ellátásának fejlesztése lenne. A hét éves programból Szegeden 4,3 milliárdért épült volna új épület, hogy jobb ellátást kapjanak Csongrád-Csanád és a többi vármegye gyermekei. Ebből most nem lesz semmi. Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult.

Újabb érdekességre hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azzal a balatonfüredi beruházással összefüggésben, amiről a Telexen is beszámoltunk. Mint írtuk, a közel 820 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló kutatóközpont körül a NER-rel jó viszonyt ápoló üzletemberek tűntek fel.

Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki rendszeresen keresi a mutyigyanúsan megvalósult európai uniós támogatású projekteket – emlékezhetünk a közelmúltból az erdő nélküli lombkoronasétányra –, pénteken hét fotó társaságában azt posztolta ki a Facebookjára: „Kevés ennél szemtelenebbül és aljasabbul elcsalt EU-s projektet láttam, pedig erős a mezőny.” Mint írta, „infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására(!) kapott három ÉPÍTŐIPARI CÉG(!) 820 millió(!) forintot”, amit úgy költöttek el, hogy „építettek egy 16 lakásos társasházat, aminek földszintjén levő »kutatóintézetben« elvileg 12 hónapig kutattak”.

Egy különösen abszurd módon megvalósított uniós projektet tárhatott fel Hadházy Ákos, aki ezúttal egy infarktuson átesett betegek rehabilitációját „kutató” központ néven felépített 16 lakásos társasházra bukkant Balatonfüreden.

802 milliós támogatásból épített három építőipari cég egy 16 lakásos társasházat Balatonfüred egyik legelegánsabb részén, aminek a földszintjén kutatóintézetet hoztak létre, ahol elvileg 12 hónapig kutattak, írja Hadházy Ákos a Facebookon.

A megyei közgyűlés a Simonka-per miatt tett ki egy, a politikushoz köthető szervezetet egy uniós projektből, ezzel viszont borult minden.

A független képviselő szerint a méregdrágán megvett buszok egy része emlőszűrést végzett volna, de a beszerzett egységek gyakorlatilag soha nem működtek, mert műszakilag alkalmatlanok voltak. Közben az Országos Kórházi Főigazgatóság arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a buszok hozzájuk kerültek üzemeltetésre, de még nem tudni, mikor kezdik meg a munkát. Kerestük az ügyben a Nemzeti Népegészségügyi Központot, válaszukkal frissítettük cikkünket.

Hadházy Ákos képviselő úgy tudja, a Népegészségügyi Központ a szűréseket végző osztályát is felszámolta.

Azzal, hogy a román-magyar határon átívelő, az EU finanszírozta ROHU 453 egészségügyi projekt monitoring bizottsága nemrégiben a források átcsoportosításáról döntött, biztossá vált: a projekt közel 14 milliós eurós forrása elveszett a térségnek – derült ki a békési megyei közgyűlés minapi ülésén. A történet hátterében feltűnik Simonka György volt fideszes parlamenti képviselő.

Ugyan a miniszterek visszalépnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból, és a kormány ugyanezt várná az államtitkároktól és más, kormányzati, törvényhozási szereplőktől is, azért számos igen furcsa jelenség továbbra is megmarad. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke például az intézmény legfőbb vezetője, de beosztott munkatársként is dolgozhat az egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, és mindegyik helyen fizetést is felvesz. Az egyetem szerint ez teljesen törvényes, a jogszabály pedig tényleg nem tiltja az ilyen álláshalmozást. A furcsa ellentmondások azonban az EU figyelmét is felkeltették, csak a magyar Országgyűlés nem akadályozta meg ezt az összeférhetetlenséget.