Hiánypótló beszélgetést láthattak szerdán a nézők a Mérce élő közvetítésében, amelyben az orvosok, a szülésznők és az anyák álláspontja is megfogalmazódott a hazai egészségügy egyik legérzékenyebb kérdésében, a hálapénz ügyében. A K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet által szervezett online kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) részéről dr. Lénárd Rita, az anyák helyzetének javításáért küzdő EMMA egyesület részéről Hofgárt-Ékes Noémi, a Szülésznők Egyesületének oldaláról pedig Szilágyi Enikő vett részt.
Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék.
Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék.
Az év egyik legfelháborítóbb híre - pedig micsoda évünk van ebből a szempontból - , hogy a kormány arra készül, hogy az orvosok szolgálati jogviszonyáról szóló, pár hete elfogadott törvény most készülő végrehajtási rendeletében kiskaput nyisson a szülész-nőgyógyászoknak. Akik, ha minden úgy marad, ahogy arról a Magyar Orvosi Kamara beszámolt, az általános tiltás ellenére lehetőséget kapnának arra, hogy abban az állami kórházban, ahol dolgoznak, elláthassák a magánbetegeiket is.
Adott egy vidéki kisváros, egy kórház és annak krónikus osztálya, amit a városban csak elfekvőnek hívnak. Van ott egy orvos, pontosabban egy osztályvezető főorvosnő, aki a napi díjon felül pénzt szed a betegektől azért cserébe, hogy ne rakja ki őket a krónikus osztályról.
Június 15-én, pár nappal azelőtt, hogy Magyarországon megszüntették a koronavírus miatt kihirdetett vészhelyzetet, Szijjártó Péter külügyminiszter köszönetet mondott a parlamentben azoknak, akik segítettek a vírus elleni védekezésben. Nemcsak az egészségügyi dolgozók, a tanárok és a rendőrök munkáját köszönte meg, hanem méltatta a kormány teljesítményét is.
Kikértük a Külügyminisztériumtól az összes szerződést, hogy a világba szétküldött fürkészeink kitől és mennyiért vásároltak 16 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárd forintért. A legtöbb lélegeztetőt, több mint 6000 darabot egy maláj cégtől vette Magyarország 170 milliárd forintért. Hiába a nagy megrendelés, erre jött ki a legmagasabb átlagár. Az látszik, hogy a különböző állami beszerzések nem voltak összehangolva, a külügy pedig igen drágán vásárolt. A lélegeztetők nagyrésze azután érkezett meg, amikor már túl voltunk a járvány első csúcsán.
Néhány héttel azután, hogy sürgősségi császármetszéssel világra jött harmadik kisfia, ezt a felháborodott posztot tette közzé R. egy zárt, szüléssel kapcsolatos tapasztalatok megosztására létrehozott Facebook-csoportban. Bár a fiatal nő végül nem fizette ki az állítása szerint tőle követelt pénzt, nem hagyta nyugodni a megalázó eset emléke.
Bár az elmúlt években rengeteg törekvés irányult a hálapénz visszaszorítására, a hivatalos statisztikák szerint az egészségügyi dolgozóknak zsebbe csúsztatott összeg egyre nő, 2010 óta több mint a duplájára. Az idősek és a nők fizetnek a legtöbbet, a legvastagabb borítékokat pedig a kórházi orvosok kapják. A paraszolvencia a legnagyobb gondot a szülészeteken okozza, ahol szinte kötelező perkálni, és a legnagyobb összegek cserélnek gazdát.
Az EP-választáshoz közeledve elcsendesedtek ugyan az 1,4 milliárd forintos csalási és hivatali vesztegetési ügyben meggyanúsított, mentelmi jogától megfosztott fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György körüli események, de ha bárki is azt gondolta volna, hogy Simonka kényszerű háttérbe húzódásával leállt az az elképesztő szervezettségű, az uniós pályázati pénzek kisajtolásán tüsténkedő hálózat, amely kiépült a képviselő szűkebb hazájában, Békés megyében, akkor nagyobbat nem is tévedhetne.
