K-Monitor Adatbázis

„A gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított” – olvasható a nehézkesen megépülő geotermikus erőműveiről elhíresült EU-Fire Kft. legfrissebb cégbeszámolójában. A cégben 15 milliárd forint áll, ehhez képest mindössze egy 158 milliós eredményt sikerült elérniük 2022-ben. A vállalkozás egyetlen alkalommal sem nyert egészségügyi termékekkel kapcsolatos közbeszerzést, igaz, nem is nagyon próbálkozott. Ennek ellenére az állam továbbra is önti a pénzt a kft.-be: a mátészalkai és kocsordi üzemeknek adott 10 milliárdos támogatás után – az MFB Invest Zrt.-n keresztül – tőkeemelés útján részesedést is szerzett a cégben. Arról pedig, hogy nem egy, hanem két nyomozást is folytat a céggel kapcsolatban a NAV, Hadházy Ákos képviselő értesült.

Tovább növekszik az a sportbirodalom, amelybe két évvel ezelőtt szállt be az ország hatodik leggazdagabb embere, Szíjj László.

Hadházy Ákos képviselő úgy tudja, a Népegészségügyi Központ a szűréseket végző osztályát is felszámolta.

„Én még életemben nem pipáltam ilyet” – mondta a telefonba Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021. május 12-én reggel, miután „egy jó képességű közlekedési rendőr” megállította a XI. kerületben, amiért jogellenesen használt szirénát a Škodáján. Grécs Lászlót hívta, ő volt ugyanis a vezetője annak a privát mentőszolgálatnak, amelyiknek Schadl papíron átengedte a Škoda üzemeltetését, hogy villogóval száguldozgasson és parkolhasson tilosban.

Az egészségügyi ellátás szempontjából nem tűnik megalapozottnak a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzése. A Szabad Európa által kiperelt adatok szerint kevés intenzíves orvos és szakápoló volt Magyarországon. A Covid alatt a humán erőforrás volt a szűk keresztmetszet. Még intenzív terápiás orvosból csak-csak, de intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozóból nagyon kevesen voltak. Utánpótlás sincs, a hivatalos nyilvántartás szerint például új intenzív terápiás szakápoló utoljára 2012-ben került be a magyar egészségügybe.

Hazai lélegeztetőgép-gyártásért lelkesedett 2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence. A külügyminisztérium 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. 2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Nem fogynak a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek – ez derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság közadatigénylésünkre adott válaszából. Az állami intézmény két csarnokban tárolja az eszközöket, csak az elfoglalt területért fizet. A bérleti díj nem csökken.

Összesen nettó 321 millió forintot költött a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., vagyis a NISZ a Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszerkapacitásának bővítésére - derül ki a közbeszerzési értesítőből.

Negyvenhárom csalás és ötvenegy csalási kísérlet írható a számlájára annak a bűnözői hálózatnak, melynek irányítói elsősorban kórházakat, önkormányzatokat, sportegyesületeket és színházakat károsítottak meg számlaváltós csalásokkal – közölte a rendőrség. A strómanok mögé bújt elkövetői kör tevékenységét 2016-ig követték vissza a fővárosi nyomozók.