language

Kulcsszavak:

egészségügy highlight_off

Személyek:

Pintér Sándor highlight_off

Pintér Sándor

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991–1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszter. 2018-tól nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 5. legbefolyásosabb személye.

Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó volt Zuglóban. Közben járt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.


1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki. Pár hónappal később, 1991 szeptemberében Boross Péter akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá, amely tisztséget öt éven keresztül viselt. A több bűncselekménnyel vádolt Zemplényi György 1996-os hazahozatala kapcsán közokirat-hamisítással vádolták meg, de a Fővárosi Bíróság 1999 januárjában jogerősen felmentette.

Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított, majd 1997-ben az OTP Bank Nyrt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett. 1998-ban Orbán Viktor akkori miniszterelnök meghívta új kormányába belügyminiszternek, ekkor az OTP-ben betöltött tisztségeiről lemondott. Belügyminiszteri pozícióját a ciklus 2002-es befejeztéig viselte. 2002-ben visszatért a gazdasági életbe, különböző más őrző-védő cégekben rendelkezett 2010-ig jelentősebb tulajdoni hányaddal, valamint egy gazdasági tanácsadó kft. és egy utazási iroda ügyvezető igazgatója, illetve tulajdonosa volt. 2004-ben ismét az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának lett tagja. 2010-ben a második Orbán-kormányba ismét a 2006-ban megszüntetett belügyminiszteri tisztségre jelölték. Előtte eladta összes gazdasági érdekeltségét. 2010-zel kezdődő belügyminisztersége alatt irányítása alá tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a 2011-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat is. (Wikipédia)

A 2022-ben megalakuló ötödik Orbán-kormányban a Pintér vezette Belügyminisztérium irányítása alá került az egészségügy és a köznevelés is.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [16]  Oldalak:   1 2   >  >>

Pintér Sándor nem jelent meg a kínai lélegeztetőgép-bizniszről szóló értekezleten

Határozatképtelen volt az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülése, miután nem jelent meg a meghallgatni kívánt Pintér Sándor belügyminiszter

A kormány sem tudja, mekkora környezeti károkat okoznak az akkugyárak, de azért rendületlenül épít

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

Hat állami kórházat is kijátszana egyetemi vagyonkezelő alapítványoknak a kormány

Fél tucat kórházat és azok 25 ingatlanát bízná a jövőben vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemekre a kormány. Az egészségügyi törvénytervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter az orvosi esztétika irányait is megszabhatná, egy sor egészségügyi tevékenységnél megtiltanák az egyéni vállalkozói formát, a 18 év alattiaknak pedig tilos lesz a vízipipázás.

Pintér minisztériumának muszáj elárulnia, hogy a felesleges lélegeztetőgépekből mennyit, kinek és mennyiért adtak el

Közben az erősen túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés részletei továbbra sem ismertek.

Még 321 millió forintot költöttek a virtuális háziorvosi szolgáltatásra

Összesen nettó 321 millió forintot költött a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., vagyis a NISZ a Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszerkapacitásának bővítésére - derül ki a közbeszerzési értesítőből.

Tíz évre „titkosítják” az operatív törzs minden döntését és dokumentumát

Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.

Rengeteg pénz ment válságkezelés címén olyasmire, aminek semmi köze a válsághoz

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

NER-ből és fizetésből élők: Tudjuk, ki mindenkinek hajlik maga felé a keze

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

100%-os haszonkulccsal szállították a Covid-teszteket a kórházaknak

A Steriflow Kft.-ről eddig is lehetett tudni, hogy közel áll az állami megrendelőkhöz, de ez az eredmény magáért beszél.

Nem jött be a thai masszázs, az állami Covid-tesztekből viszont milliárdokat kaszáltak

A járvány újabb vámszedői bukkantak fel az egészségügyi beszerzésekben: a Fideszhez közel álló üzleti körök ráeszméltek, hogy a kormány lagymatag tesztelési gyakorlata ellenére is nagyon nagy pénz van a gyorstesztekben.
Találatok: [16]  Oldalak:   1 2   >  >>