K-Monitor Adatbázis

A kormánypárti képviselők megszavazták a mini-Dubaj-törvényt: az állam eladja a rákosrendezői területet az arab befektetőnek. Lehetőség szerint nem kell majd közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, és a projekt megkapja a különféle szabályok alól mentesítő nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést. Idén év végéig tart a hulladék elszállítása a területről, a felszín alatti kármentesítés tervezése 2025 őszére várható.

134 igen, 43 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadta a parlament azt az Egyesült Arab Emírségek kormányával kötött gazdasági együttműködésről szóló megállapodást kedden, amely többek között lehetővé teszi, hogy Rákosrendező állomás területét beépítsék. A Mini-Dubajként kritizált beruházás „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” lesz.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette a Magyar Rádió egykori épületeire helyi rendeletben kimondott változtatási tilalmat. Aki ezt javasolta, az a Fidesz kerületi polgármesterjelöltje, Sára Botond.

A Református Egyháznak adott az állam egy közel huszonötezer négyzetméteres területet a főváros XII. kerületében, egyúttal módosítva a terület építési szabályzatait is, írja a Kétfarkú Kutya Párt kerületi alszervezete. Kocsis Máté és Gulyás Gergely egy tavaly februári salátatörvényben vitte át az országgyűlésen, hogy az érintett területet átadják az egyháznak „hitéleti, oktatási, felsőoktatási célok elősegítése” címen.

Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat. Első rész.

Információink szerint huszonkilenc gazda termőföldjét, szőlőskertjét sajátítják ki a településen a vasútvonal logisztikai állomásához épülő bekötőút miatt.

Bővítené a kormány az „elektromos hajtás értékláncához” kapcsolódó ipari beruházások számát Gödön. Ez derül ki abból a Megvalósíthatósági tanulmányból, amely a Samsung SDI akkumulátorgyárának is helyet adó gödi Különleges Gazdasági Övezet további fejlesztési terveit ismerteti. A tanulmány nem került nyilvánosságra, egy közadatigénylés révén kaptuk meg a Pest Vármegyei Önkormányzattól.

Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette.

Csütörtökön pontot tett a Kúria a zuglói Bosnyák téri piac szomszédságában épülő ingatlanegyüttes 244 milliárd forintos szerződése miatt indult bírósági ügy végére, mert a harmadfokon eljáró bíróság is Hadházy Ákosnak és a közpénzek átláthatóságáért dolgozó Transparency International (TI) civil szervezetnek adtak igazat. Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. most már tényleg kénytelen lesz elküldeni a szerződést a független képviselőnek.

Megerősítették a jogerős ítéletet, az államnak ki kell adnia a projekt szerződését.