K-Monitor Adatbázis

A felcsúti milliárdos tőzsdei holdingja visszatér az energetikai szektorba, megveszi a Tigáz azon felét, amelyik még nem Mészáros-érdekeltség.

Tíz év alatt tucatnál is több ágazat tulajdonviszonyaiba nyúlt bele az Orbán-kormány, hogy vagyonossá tegye híveit, és ezzel bebetonozza a Fidesz regnálását. Az alaptörvény sérelme nélkül ez aligha történhetett volna meg.

Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

Tavaly is kétharmadával tudta növelni árbevételét a távvezeték-építésekre és kapcsolódó munkákra szakosodott Forest-Vill Kft. A kitűnő időzítéssel alapított, alig ötéves cég történetét nyáron mutattuk be részletesen, és bár a 2019-es adatok akkor még nem voltak ismertek, így is sejteni lehetett, hogy - jórészt állami megrendeléseinek köszönhetően - tavaly tovább gyarapodott a társaság. A vállalat a 2019-es zárás óta gazdát cserélt, de a korábbi tulajdonosok még a váltás előtt kivették a nyereséget a cégből.

Az OTP múlt héten távozó vezérigazgató-helyettesének jó időzítéssel alapított cége tavaly három , összesen 80 milliárd forint értékű állami keretszersződésbe került bele.

Úgy tűnik, elég masszívan átalakíthatják a paksi atomerőmű bővítését felügyelő céget az új blokkok építésének megkezdése előtt. A Paks II Zrt. ugyanis közel 50 millió forintot költ arra, hogy a következő fél évben egy jogi iroda segítsen kialakítani a társaságnál a megfelelő szervezeti struktúrát.

A West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tárgyalásos eljárását, így nettó 2,6 milliárd forintért építheti fel az Erőmű Beruházási Központját. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét a közvilágítás-botrányról elhíresült Eliosban, és akit jelenleg a 45. leggazdagabb magyarként tartanak számon. A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2019. augusztus végén írt ki közbeszerzést az Erőmű Beruházási Központ építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítésére, valamint megvalósítására. Az ajánlattételi határidő szeptember vége volt, de az eredmény csak most lett nyilvános: az állami cég tárgyalásos eljárás keretében a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-t (WHB) hirdette ki nyertesként.

Több mint 5,5 milliárd forint uniós pénzből zöldült a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt 9 évben, a megtakarítás szinte láthatatlan. Pedig 800 milliót költöttek a Tiborcz-féle Eliosnál napelemekre, 1,5 milliárd forintos támogatással pedig a CBA-közeli Geotermikus Szolgáltató épített termálfűtést. Meglepő módon mégis akkor csökkent legjobban az SZTE gázszámlája, amikor központilag utasításba adták a spórolást.

Fónagy János miniszterhelyettes nem cáfolja, hogy az állami MVM ötmilliárdért megvett rendszere jó ha pár tízmilliót ér, de az szerinte akár hasznos is lehet, így nem jelentenek fel senkit. Az MVM érintett exvezére máris kapott 1,1 milliárd közpénzt, hogy Japánban üzleti lehtőségeket keressen hazai kkv-knak.