K-Monitor Adatbázis

Kis híján 755 millió forintos részt nyert a korábbi Elios-partner, a SPIE Hungaria Kft. az Elmű Hálózati Kft. építési és rekonstrukciós munkákra kiírt tenderén. A teljes projekt majdnem 3,5 milliárd forintos, és az 5 részre bontott közbeszerzésből az eredményhirdetés alapján a SPIE Újhartyánban építheti a 132/22 kV-os alállomást. A munkába valószínűleg alvállalkozókat is bevonnak majd, bár a konkrét cégeket nem nevezték meg.

Komoly külföldi megbízás közelébe került egy magyar cég még 2016-ban. A gépgyártással foglalkozó Ganz-csoport egy konzorcium tagjaként megnyert egy olyan, több százmilliárd forint értékű egyiptomi tendert, amely 700 vasúti kocsi gyártásáról szólt.

A paksi atomerőmű 2 889 181 euró (vagyis körülbelül 900 millió forint) értékben rendelt turbinaalkatrészeket az ukrán Turboatomtól – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.

"Pici ez az ország, és viszonylag gyorsan lehet összefüggéseket vélni– ütötte el néhány éve a vs.hu-nak Erdei Bálint a felvetést, hogy az Elios sikerszériája manipuláció eredménye volt. Erdei a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársa, együtt alapították és tulajdonolták egy időben a közpénzes közvilágításszerelésben utazó Elios Innovatív Zrt.-t. A felvetés pedig az volt, hogy az önkormányzati pályázatokat előkészítő Sistrade Kft. ágyazott meg a beruházásokat elnyerő Eliosnak, és nem véletlen, hogy a két cég tulajdonosi köre átfedte egymást.

Az új LED-lámpák nem bírják a régi elektromos hálózatot, azért tízszer annyi a hiba, mint a korábbi izzók esetében. Hajdúböszörményben sokkal gyakoribbakká váltak a közvilágítást érintő problémák, amióta Tiborcz István Elios Zrt-je lecserélte a lámpákat.

Hét céget és ennél is több magánszemélyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF a birtokunkba került jelentésében. Ennyi résztvevő bőven elég a bűnszövetséghez vagy a bűnszervezethez, de persze csak akkor, ha a Polt Péter vezette ügyészség vizsgálata talál bizonyítékot bűncselekményre. Az uniós szervezet mindenesetre költségvetési csalás gyanújával adta át a dokumentumokat a magyar hatóságoknak és javasolta a szervezett bűncselekmény nyomainak vizsgálatát is. Bemutatjuk az ügy eddig kevésbé ismert szereplőit is.

Hatalmasat szakított az Elios Hódmezővásárhelyen, ráadásul a projekten Tiborcz Istvánék mellett az akkori polgármesterhez, Lázár Jánoshoz köthető üzleti körök is serénykedtek. A miniszterelnök veje személyesen tárgyalt a lámpákról, a lebonyolításban résztvevő közbeszerzési tanácsadók pedig később a Lázár vezette Miniszterelnökségtől kaptak zsíros megbízásokat.

Kemény feltétellel hagyta jóvá az Európai Bizottság, hogy az Orbán-kabinet tender nélkül szerződjön az orosz Roszatommal a paksi bővítésről: minden olyan munkára, ami nem a Roszatomé, átlátható nemzetközi tendert kell kiírni. Már most látszik, hogy az átláthatóság terén a kabinet megszegi a bizottsági előírásokat, de nem azért, hogy a magyar alvállalkozók könnyebben juthassanak megrendeléshez, hanem azért, hogy a zsíros falatokat az előre kiválasztott multik szerezhessék meg.

Történt egyszer, hogy a Közgép (akkoriban még a Fidesz pénztárcája) egyik rész-leányvállalata összeszólalkozott egy alvállalkozójával. 2013-at írtunk, dübörgött a nemzeti együttműködés, a lapok mégis arról írtak, hogy egy Elios nevű cég elfelejtette kifizetni a munkát becsületesen elvégző alvállalkozóját, az Asianetet, ráadásul az utóbbira még az adóhatóság is rászállt. Az Elios akkoriban kezdett ismert névvé válni a magyar gazdaságban, részben mint a miniszterelnök vejének vállalkozása, részben mint az intézményi napenergiás piacot botrányos körülmények között letaroló üzleti szereplő.