Első ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés.
Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opus Tigáz szerződést kötött az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel a Gerecse Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Zrt. 3009 darab százezer forint névértékű törzsrészvény megvásárlásáról.
Van orosz gáz, mégis megváltozott a hazai hatósági ár, azaz a rezsicsökkentés. A kormány az elmúlt 12 évben nem szívesen beszélt arról, mennyibe is került a hazai árszabályozás. Az MVM honlapján elérhető képletek alapján azt számoltuk ki, mennyibe kerül az energia, ha a vállalkozók kapják tényleges piaci áron, és mennyi lehet a kiesés a lakossági rezsicsökkentéssel.
A magyar adófizetők újabb 110 millió euróval támogatják meg Bosznia egyik felét, a boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska – RS). A forintban nagyjából 45 milliárdos gyorssegélyt nem verték nagy dobra Magyaroroszágon, de Boszniában kiderültek a részletek.
Az OPUS-nak összejött az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeg. Az első három negyedévben azonban az adózott eredmény „csak” 13-9 milliárd forint volt.
Beszáll az állam az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények rezsiköltségébe, de csak akkor, ha azt bevett egyházak működtetik. A készülő kormányrendelet-tervezetek szerint a köznevelésben az egyszeri fejenkénti kiegészítő támogatás 19 626 forint lesz, míg a szociális-egészségügyi ágazatban jóval több, ellátottanként 194-388 ezer forint.
„A döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” – ezzel utasította el közadatigénylésünket a Magyar Posta Zrt., amikor arra kértük az állami céget: árulja el, mennyibe került a lakat alá került posták rezsiköltsége. A válasz miatt közérdekű adatpert indítunk. A cég 2021-es beszámolója szerint 3,8 milliárd forint volt a teljes közüzemi kiadása.
Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.
Az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke első fokon elutasította az osztrák állam keresetét, amely a Paks 2 beruházásnak nyújtott állami támogatás engedélyezését kifogásolta. A per már 2017 óta tartott, annak pedig nehezen belátható következményei lettek volna a paksi bővítésre, ha a Törvényszék az osztrák kormánynak ad igazat. Most viszont megnyugodhat a magyar kormány és a Paks 2 projektben érintett minden fél, legalábbis egy ideig, az ügyben ugyanis még van lehetőség a fellebbezésre.