Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és egyúttal a kisebbik kormánypárt, a KDNP alelnöke. A politikus egy kis Pest megyei faluban, Budajenőn lakik, és néhány éve megvette a háza melletti közút nagy részét az önkormányzattól. A Soltészék mögötti telekre autóval a közút megmaradt részéről lehetne bejutni, ám az csak papíron 3 méter széles, valójában nagy részét egy betonozott árok teszi ki. Az egyházügyi államtitkár ráadásul nemrég még egy kocsibeállót is épített az általa megvett, közterület jellegét elveszített területre – ám az építmény jócskán rálóg a maradék közútra is, végképp ellehetetlenítve a hátsó telekre való bejutást. A település polgármestere néhány hete felszólította Soltészt az építmény lebontására, az államtitkár azonban fellebbezett a döntés ellen, így az ügy hamarosan a képviselő-testület elé kerül. Videóriport.
Három utca Tihany tetején. Nem különösebben hivalkodóak, az aszfalt sem feltűnően jó rajtuk. Mégis kitűnnek valamivel. Itt a legkisebb az egy főre eső lakónévtáblák, és a legmagasabb az egy főre eső luxusmedencék száma. A külterületi, mezőgazdasági besorolású területeken ritkán találni a tihanyihoz hasonló minőségű mezőgazdasági épületeket.
28 tulajdonos hozzájárulása nélkül épített illegálisan utat részben természetvédelmi területen Érd és Sóskút között a Mészáros Lőrinc családja által tulajdonolt cég alvállalkozója – értesült az Átlátszó. A kormányhivatal a legújabb döntésével elmarasztalta az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha családi cégét és alvállalkozóját. A határozat kimondja, hogy az érdi köznevelési centrum építési törmelékéből építették az utat, a kezeletlen hulladék lerakása pedig jogszabályi tilalomba ütközik. A kivitelezők a döntést nem hagyják annyiban, a „fehér út” ügye a bíróságon folytatódik tovább.
Egyelőre nincs válasz a címben feltett kérdésre, amely nagyon foglalkoztatja a környék, különösen a tizenegyezres lélekszámú kisváros, Nagyatád közvéleményét. A helyi önkormányzati lapban, az Atádhíren több írás is foglalkozott azzal, hogy a város határában létesített hatszázezer köbméteres, majdan a környező földek öntözésére szolgáló tározó valójában még át sincs adva, ugyanakkor jelentős mennyiségű, egyes információk szerint 350 ezer köbméternyi vizet már kinyertek a környék egyetlen jelentős felszíni vízforrásából.
Újabb területeket vett el a kormány Gödtől a Samsung-beruházás érdekében. A december végén közzétett rendeletek szerint transzformátorállomás, munkásszálló és újabb, „jelentős környezeti hatású” létesítmény építhető a 420 hektárra kibővített különleges gazdasági övezetben. Emellett a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt is.
Bár az eredeti tervek szerint őszre már a kisajátítási eljárásokat is lefolytatták volna, december elején még mindig akad olyan család, aki nem tudja, mennyi ideje lesz a kiköltözésre, és mikor kell elhagynia a területét a Hajdúnánás külterületére tervezett, 65 milliárdból megvalósuló MotoGP pályaépítés miatt.
Másodszor is büntetést szabott ki a hatóság a gödi Samsung-gyárra, mert egyes üzemrészei a tiltás ellenére továbbra is használatbavételi engedély nélkül működtek. Az eltiltás oka azoknak a tűzvédelmi berendezéseknek a hiánya is lehetett, amelyekre csak szeptemberben adott ki engedélyt a katasztrófavédelem. A kormány eközben közel 30 milliárddal emelte meg a gödi különleges gazdasági övezet infrastruktúra-fejlesztéseinek az összegét. Az indok a Samsung második gyárának építése, és egy újabb ipari park létrehozása Gödön.
