K-Monitor Adatbázis

Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé.

Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé. Újabb sorral egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája – derül ki az erről szóló kormányrendelet friss módosításából. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a normál engedélyezési ügymenetből kiemelt projektek száma gyorsuló ütemben nő a Fidesz kormányzása alatt, de az már ritkább, hogy stadionok, Polat- meg Tiborcz István-szállodák és más NER-beruházások után a bányák kerülnek kedvezményezetti körbe.

Véletlenül derült ki, hogy az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület kitermelési jogát az állam zárt körű tenderen értékesítette. Először fordult elő, hogy nem nyílt pályázaton versengtek a cégek a kitermelésért. Mindmáig nem tudni, kik voltak a kedvezményezett cégek, amelyek részt vehettek a zárt körű pályázaton, amelynek győzteséről csak nem hivatalos ágazati értesülések vannak: a befutó ezek szerint a BayerConstruct lehet, amely Balázs Attila érdekeltségébe tartozik, aki tavaly résztulajdonosa lett az Appeninn Nyrt.-nek, mielőtt Tiborcz István hivatalosan kiszállt volna az irodaházakkal, kikötőkkel teli cégből. Érdekes viszont az is, hogy kik nem lehettek ott, de ne szaladjunk előre.

Évek óta hever ugyanúgy a Petőfi Csarnok (PeCsa) bontási anyaga, valamint más vegyes és fémhulladék egy dunakeszi lerakóban. Bár a telep tulajdonosát a környezetvédelmi hatóság többször is megbírságolta, a kormányhivatal újabb ötéves engedélyt adott ki számára évi félmillió tonna sitt gyűjtésére és hasznosítására.

Újabb akkumulátorgyár építésének előkészületeit kezdte meg a Samsung Gödön, és bár a második gyár katasztrófavédelmi eljárása még zajlik, az ezzel összefüggő telefonos közmeghallgatás inkább csak formalitásnak tűnik. Eközben a 2018-ban átadott első üzem is tovább bővül, pedig – a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint – még ez sem kapta meg az összes használatbavételi engedélyt. Az éjjel-nappal működő üzem zajszennyezése hosszú ideje pokollá teszi a lakosok egy részének életét, és egyelőre nincs garancia arra, hogy a helyzet a bővítés után nem lesz még rosszabb.

Rendelettel semmisítheti meg a kormány az önkormányzatok településfejlesztési terveit. A hivatkozási alap, nem túl sok fantáziával, a tömeges migráció.

Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.

Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna. Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz.

Alapvető biztonsági szabályokat sértettek meg Érden a városligeti játszótér 2019. szeptemberi megnyitásakor – derül ki at Átlátszó birtokába került dokumentumokból. A használatbavételi ellenőrzés elmulasztása miatt egyetlen gyermek sem léphetett volna a játszótér területére. Az akkori fideszes polgármester az önkormányzati választási kampány hajrájában olyan helyre hívta a Pest megyei város lakóit, köztük gyerekeket, ahol balesetveszélyesen huzalok és csavarok ágaskodtak a burkolatból.