K-Monitor Adatbázis

Tavaly októberben, idén januárban, márciusban és áprilisban is végrehajtást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal annál a Békés megyei egyesületnél, amely hamarosan 250 millió forint uniós forrásból épít kerékpáros-túraközpontot Pusztaottlakán – értesült lapunk. Bár az adóhivatal által kibocsátott végrehajtási határozatok már nem hatályosak, szakértők szerint mindenképpen aggályos, hogy egy olyan szervezet jut brüsszeli pénzhez, amelynél fél év alatt négy eljárás is indult

Összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének a Magyar Termés TÉSZ Kft., vagyis az a társaság, amelyik Simonka György, a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjének tulajdonában van – derült ki a Legfőbb Ügyész parlamenti válaszából. Polt Pétert Hadházy Ákos, az LMP társelnöke kérdezte arról, hogy hol tart a nyomozás a kormánypárti politikus és családja érdekeltségébe tartozó – mára egyébként felszámolás alá került – vállalkozásnál. A tájékoztatásból az is kiderült, hogy a csaknem egymilliárd forintos kárt eddig nem térítette meg senki, s az összeg a nyomozás során akár emelkedhet is. A Központi Nyomozó Főügyészség egyébként költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nyomozást Simonka György rokonainak és cégeinek érintettségével. A kormánypárti képviselőt viszont védi a mentelmi joga.

Úgy látszik, mágnesként vonzza az európai uniós forrásokat a 370 fős Pusztaottlaka, vagyis az a dél-békési község, ahol korábban Simonka György fideszes országgyűlési képviselő volt a polgármester. Néhány hete született ugyanis az a döntés, hogy az eddig elnyert brüsszeli pénzek után további 1,3 milliárd forint támogatás érkezik Pusztaottlakára. Mégpedig az unió Terület- és településfejlesztési operatív programjának (Top) forrásaiból. Ugyanakkor a Viharsarokban található apró településre áramló milliárdok a siker és a gyarapodás helyett sokkal inkább arra szolgálnak szemléletes példával, hogy az ingyenpénz elköltésekor egyáltalán nem szempont az észszerűség.

Úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe Lázár János kancelláriaminiszter, amikor néhány hónapja bejelentette, hogy 2017 az uniós támogatások kifizetésének éve lesz. A jelek szerint a brüsszeli forrásokat, ha törik, ha szakad, le kell hívni – a cél elérésében az sem jelenthet akadályt, ha olyan cégeket juttatnak hatalmas összegekhez, amelyek tulajdonosi körében végrehajtás vagy büntetőeljárás zajlik. Ugyanakkor a fideszes érintettség előnyt jelenthet. Ezt támasztja alá az, hogy miközben Simonka György országgyűlési képviselő rokonainak és cégeinek érintettségével költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás folyik, a politikus köre különös körülmények között jut újabb uniós százmilliókhoz.

Sajtótörténeti pillanatnak és jogi precedensnek is felfogható, hogy lapunk végrehajtást kezdeményez az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen, miután továbbra sem adta ki a parlamenti testület azokat a közérdekű adatokat, amire jogerős bírósági ítélet kötelezi. Lapunk még tavaly indított pert a gazdasági bizottság ellen, miután a testület fideszes elnöke, Bánki Erik megtagadta a válaszadást a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésünkre. A Fővárosi Törvényszék ítélete január 19-én emelkedett jogerőre, vagyis a bizottságnak 15 napon belül, azaz február 3-ig kellett volna a közérdekű adatokat lapunkhoz eljuttatnia. Ez azonban a mai napig nem történt.

Végrehajtási eljárást kezdeményezett a Magyar Nemzet az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ellen, ugyanis a szervezet annak ellenére sem hajlandó kiadni a tavaly kötött szerződéseinek adatait, hogy erre a bíróság jogerős ítéletben kötelezte.

Az országgyűléstől csak havi 142 ezer forintot kap meg Simonka György fideszes képviselő, fizetése többi részét ugyanis végrehajtás miatt levonják, derült ki abban a perben, amit a Blikk újságírója indított a képviselőkkel szembeni jogerős végrehajtásokkal kapcsolatban. Simonkát az egyik csődbe ment cége miatt üldözik a hitelezők, a januá­ri vagyonnyilatkozatában 85,9 millió forintos kezesség miatti fizetési kötelezettséget vallott be. A perben az Országgyűlés Hivatalának ügyvédje azt mondta: több végrehajtáskérő is van a képviselő ellen, így "minden hónapban sakkozni kell, hogy melyik hitelezői igényt hogyan elégítse ki a hivatal".

Nem teljesítette a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és vádlott-társai azon kérését, hogy a Quaestor-károsultak kártérítési igényeinek rendezésére a végelszámolás alatt álló Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő ingatlanokat zár alá vegye. A vádhatóság szerint túlzás a projekt értékét több százmilliárd forintra becsülni, másrészt úgymond nem számítanak arra, hogy a végelszámoló áron alul fog túladni rajta.

Máris meghirdette az állami felszámoló a június végén bedőlt, valaha a legnagyobb kéményseprő vállalkozásként számon tartott Magyar Kémény Kft. vagyonát.