K-Monitor Adatbázis

A kormány külön szabályokat állapított meg a Mátyás-templommal szemben található telek beépítéséhez.

Tiborcz István, a miniszterelnök veje beszállt a Kopaszi-gát projektbe. Erre lehet következtetni abból, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) oldalán megjelent a következő: a Diófa Alapkezelő Zrt. által képviselt Főnix Magántőkealap közvetett egyedüli negatív irányítást szerez a Kopaszi Gát Kft.-ben.

Csak előre, nem hátra – a fideszes propagandaszöveg az atomerőmű bővítésére is vonatkozik. Nemrég 28,1 milliárd forintot toltak a beruházást felügyelő társaságba.

Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.

November végén adták át a Püspökladány-Biharkeresztes közötti, 100-as vasútvonalat, az akkori sajtótájékoztatón elhangzott: „a projekt egyik fontos célkitűzése az volt, hogy jelentősen csökkenjen a menetidő ezen a szakaszon”. A MÁV december 12-től érvényes menetrendje szerint a Budapest-Debrecen távot azonban a vonat épp annyi idő alatt teszi meg, mint a felújítás előtt. A MÁV nem válaszolt kérdéseinkre.

Gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét. De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet. Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás.

Ez a cikk nem született volna meg, ha előző magántőkealapos írásunk óta nem uralt volna el szinte minden magyar stratégiai ágazatot az a gyakorlat, hogy efféle titkos pénzeszsákokból finanszírozzák a NER nagybevásárlásait. Tudjuk, látjuk tehát, hogy „hol a lé”, csak azt nem, honnan van és pontosan kié. Ami biztos: mostanra 78 bejegyzett magántőkealap lett, és ebből 55-öt Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Három éve működniük kellene a „hazafias szempontból fontos” sportokat oktató intézményeknek, s noha az alapkőletételek nagy csinnadrattával lezajlottak, még az érintett önkormányzatok sincsenek képben, mi a helyzet az építkezésekkel.

Három éve még „csak” nettó 25 milliárd forint lett volna a székesfehérvári multicsarnok ára, de a kormány akkor úgy döntött, nem építik meg, mert túl drága. Most 10 milliárddal többe kerül, mégis belevágnak a projektbe. A költségeket az állam állja, a kivitelező pedig az Orbán Viktor jó barátjának számító Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt.