language

Kulcsszavak:

építőipar highlight_off

Lapok:

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [259]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Hitték volna? Mészáros, Garancsi, Tiborcz és Simicska könnyebben boldogul az építőiparban

Azért erről lehettek sejtéseink. Most azonban egy korrupcióüldöző szervezet statisztikai módszerekkel is bebizonyította: Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasai nem találkoznak akkora árversennyel az építőiparban, mint a többiek, pedig jó nagy uniós projekteket nyernek el.

Betonmonstrumot épít Mészáros Lőrinc az ország egyik kedvenc kirándulóhelyére

Eddig leginkább ifjabb Bozsik József, a fogathajtók szövetségi kapitányának államtitkári megfenyegetése, majd eltávolítása kapcsán terelődött a figyelem a szilvásváradi állami ménesgazdaság kiemelt fejlesztésére. Most viszont, hogy kezd testet ölteni a beruházás harmadik lépcsőjeként épülő lovas stadion, valószínűleg sokan meglepődnek majd az ország egyik legkedveltebb és legszebb kirándulóhelyének bejáratában épülő betonkolosszus láttán.

Millenáris park: 6 milliárd betonra, 2,5 milliárd zöldre

A napokban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette a Millenáris park bővítésének megkezdését: a 17 milliárd forintból épülő új, 2,5 hektáros park minden bizonnyal az elmúlt évtized legnagyobb parkfejlesztése lesz. Az óriási költséggel épülő park több kérdést felvet, ennek jártunk utána.

Bármeddig vár az ügyészség, ha túlárazott közbeszerzést kell vizsgálnia

2016 januárjában írtuk meg, hogy az LMP-s Hadházy Ákos egy olyan hangfelvételt hozott nyilvánosságra első korrupcióinfóján, amin a szekszárdi fideszes polgármester, Ács Rezső magyarázza, hogyan működik ma Magyarországon a közbeszerzések rendszere, miként házalnak az előre lezsírozott projektekkel a bennfentes cégek. Ács Rezső az egyik óvodaberuházás kapcsán arról beszél, hogy az uniós pályázatokon természetes a túlárazás, mert így még a 15 százalékos önrészt sem kell végül kifizetniük az önkormányzatoknak.

Haladás: már 13,7 milliárdnál jár a szombathelyi stadion ára a becsült 8,8 helyett

Mindezek ismeretében az sem mellékes, hogy a komplexumot építő konzorcium egyik tagja a Swietelsky Magyarország Kft., miközben a szombathelyi csapat névszponzora a testvérvállalat Swietelsky Vasúttechnika Kft., vagyis a séma akár megfelelhetne a szponzorációs pénzek állami megrendeléseken keresztül való visszafizetésére is. A konzorcium másik tagja a ZÁÉV Zrt., ők vitték el például a Puskás-stadion 200 milliárdos szerződését is a Magyar Építővel karöltve.

Egymilliárddal többért épül a vizes vb-re a balatonfüredi mélygarázs

A vizes világbajnokság egyik fejlesztéseként mélygarázs épül Balatonfüreden. Tipikusan az a beruházás, amit a rendezvény százmilliárdos (plusz áfa) büdzséjét magyarázó hangok szerint hiba volna a vb költségének beállítani, hiszen amúgy is szükség volt rá. Lehet, hogy így van, de az szinte biztos, hogy normál esetben nem így valósult volna meg a dolog.

Mesés profitot hoztak össze Mészáros építőipari cégei

Mészáros Lőrinc családi hálózata közel 20 százalékos profitrátával dolgozott 2016-ban az építőiparban, miközben például a hazai piacon politika-függetlenként kezelt KÉSZ Építő Zrt.-nél ez az arány 2,5 százalékos volt – derül ki a Heti Válasz cikkéből, ami alapján jól látszik, hogy a kormányközeli építőipari cégek iszonyatosan túlárazott közbeszerzéseken gazdagodtak tavaly.
Találatok: [259]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>