K-Monitor Adatbázis

Kijelölték az 5-ös és a 6-os blokk biztonsági övezetét, ezzel létesítési engedélyt kapott a projekt.

A török sajtó szerint Adnan Polat 2023 közepére ígérte az új, 3 ezer négyzetméteres épület átadását. Szijjártó Péter külügyminiszter az új épületről beszámolt, Polat szerepéről nem.

A nyílt hozzáférésű adatok terén a Bizottság felszólítja más tagállamok mellett Magyarországot, hogy léptessen hatályba a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó uniós szabályokat. Emellett a közbeszerzések területén a Bizottság felszólítja Magyarországot és Olaszországot, hogy tartsák be a közbeszerzési irányelveket.

A vasútipálya-építés után a vasúti fuvarozásba is belefog a V-Híd-csoport, Mészáros Lőrinc egyik legfontosabb tőkehalmozója.

A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződéssel 2019-ben rekordot döntetne a kormányközeli cégeknél landoló közbeszerzések aránya – csakhogy ez nem is volt közbeszerzés. A megbízást egy 2019-es szerződés rögzíti, amit azonban a szokásoktól eltérően nem egy hagyományos közbeszerzés lefolytatása után írtak alá – derült ki a Corruption Research Center Budapest (CRCB) észrevétele nyomán. A CRCB – miközben frissítette adatbázisát – a Facebook-oldalán jelezte, hogy a jókora összegről szóló megbízást nem találja Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált). Miután a magyar adatok között mi sem leltük a 750 milliárdos munkát, kérdésekkel fordultunk a hatósághoz, hogy megtudjuk, miért nem szerepeltetik az adatbázisukban az RM International megbízásával végződő eljárást.

Próbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetőek egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.

Ilyen tényleg nincs, és mégis van: kilométerenként bő 14 milliárd forintos rekordáron készül gyorsforgalmi utat építeni az államnak az a Dömper Kft. vezette konzorcium, melynek főalakja – mint alább bizonyítjuk – alaposan „összedrótozta” magát Völner Pál családjával. Abronits Róbertről van szó, akit anno Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter tett híressé – hogy végül a korrupcióval most meggyanúsított fideszes (ex)államtitkár árnyékában váljon a NER második számú útépítőjévé.

A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.

Ez a cikk nem született volna meg, ha előző magántőkealapos írásunk óta nem uralt volna el szinte minden magyar stratégiai ágazatot az a gyakorlat, hogy efféle titkos pénzeszsákokból finanszírozzák a NER nagybevásárlásait. Tudjuk, látjuk tehát, hogy „hol a lé”, csak azt nem, honnan van és pontosan kié. Ami biztos: mostanra 78 bejegyzett magántőkealap lett, és ebből 55-öt Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.