language

Kulcsszavak:

építőipar highlight_off

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [177]  Oldalak:   <<  <  9 10 11 12 13 14 15 16 17 18   >  >>

A Miniszterelnökség továbbra sem tud Elios-vizsgálatról

A Miniszterelnökség közleménye szerint hazánk nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala vizsgálná Tiborcz István volt cége, az Elios Zrt. uniós támogatásból megvalósított megbízásaitrendeléseit.

Németh Lászlóné szerint nem a győztesekről egyeztettek Orbánnal

Nem a kivitelezőkről, csak a prioritásokról döntött a miniszterelnök és a fejlesztési miniszter, állítja Németh Lászlóné korábbi fejlesztési miniszter. Némethné Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet állításaira reagált kedd reggel a TV2-ben.

Jól jártak Orbán barátai

Finoman szólva sem hátrány jóban lenni Orbán Viktor (51) miniszterelnökkel – sőt a különleges kapcsolat mesés vagyont eredményezhet a kiválasztottaknak.

Kívül tágasabb - A Tiborcz-cég néhol már a Fidesznek is kínos?

Van, ahol már a Fidesznek is ciki az Elios, Orbán Viktor vejének a cége, és akad, ahol Tiborcz Istvánék nem bírták elviselni a vereséget. Itthon leheletnyit megtorpanni látszik a nagy LED-biznisz, ám a vej próbálkozhat Brazíliában is.

Debreceni kiskörút: drágább, mint az M4-es

Ha a kormány le tudta állítani az M4-es autópálya építését, mert gyanúsan sokba került, akkor le kellene állítani a debreceni kiskörút továbbépítését is, mert ott egy 530 méteres szakaszt 2,1 milliárdért építenek meg. Vagyis drágábban, mint a kifogásolt M4-est – közölték a DK helyi politikusai.

"Kiszáradhat" a Közgép az Orbán-Simicska háború miatt?

Végső fázisához ért az Orbán-Simicska háború - legalábbis a Figyelő cikke szerint. A lap azt írja: a mostani helyzetnek a Közgép lehet az egyik nagy vesztese: akár már jövőre lejtőre kerülhet. Brückner Gergely, a lap főmunkatársa szerint: a Közgép olyan területen működik, ahol az állami, önkormányzati megrendelések nélkül nem lehet hosszú távon megélni, így a cég "kiszáradhat". Részletek a videóban.

Új holdudvar Orbán körül

Mivel Simicska Lajos háborúba keveredett egykori legszorosabb szövetségesével, Orbán Viktorral, a kormányfő új személyeket és cégeket hozott nyertes helyzetbe. Az új szereplők sem ismeretlenek, hiszen már korábban is felbukkantak a Fidesz és Orbán körül, de úgy tűnik az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt.

Hazugsággal kikövezett tévút - M4: negyvenmilliárd a szélbe

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

Pár év alatt úthengert gyúrtak a játékdömperből

Bár az Orbán–Simicska-háború csak a harmadik Orbán-kormány megalakulása idején vált láthatóvá, annak kiváltó oka távolról sem csak a reklámadó volt. Az építőiparban már 2012-ben komoly pofont kapott Simicska cége, amikor alulmaradt egy fontos tenderen.
Találatok: [177]  Oldalak:   <<  <  9 10 11 12 13 14 15 16 17 18   >  >>