K-Monitor Adatbázis

A 2014-ben átadott felcsúti futballstadion, a Pancho Aréna 3,8 milliárd forintba került, ebből 2,7 volt a közpénztámogatás a társasági adókedvezmény (tao) sporttámogatási rendszerén keresztül. A miniszterelnök kertje végébe épült, a falu népessége kétszeresének befogadására alkalmas csodán, a kisvasúton meg a többi idétlenségen kínunkban már jó ideje csak nevetgélni bírunk. Mintha Pomádé király egy komplett új ruhatárat vásárolt volna magának.

Átnéztük a vonatkozó közbeszerzéseket és 60 milliárd forintnyi, stadionfejlesztésekhez kötődő megbízást találtunk. Nem meglepő, hogy a nagy nyertesek között tolonganak az Orbán-rendszerhez szorosan kötődő vállalkozások.

Felcsút kicsiben. Vagy nagyban. Így illetik mostanság Mezőkövesdet, amelynek futballcsapata feljutott az első osztályba, és egy egymilliárd forintból épült stadionban várja ellenfeleit.

Miközben a felcsúti polgármester a szemünk előtt válik az ország egyik leggazdagabb politikus-üzletemberévé, azért az öccse, János is szépen gyarapszik.

Éppen módosítja a Parlament a tavaly alkotott, ún. Dagály-törvényt, amely a 2017-es világbajnoksághoz szükséges fejlesztésekhez rögzít rendkívüli szabályokat. A törvény melléklete 122 ingatlannal bővülne, és szerepelne benne a Bibó Szakkollégium, valamint a Liszt Ferenc repülőtér is. Utóbbit az indoklás szerint fejlesztik, csak éppen a bővítés 2018-ra készül el.

Alvállalkozóként a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. is részt vállal az új Hidegkuti Stadion nettó 6,3 milliárd forintos kivitelezésében.

A pályázat idején bedobott összeg több mint tízszeresére rúghatnak végül a jövő évi budapesti vizes-vb rendezésével kapcsolatos kiadások. A vizes-vb tényleges költségeit illetően rengeteg pontatlan becslés kering a sajtóban: a káosz részben a zavaros kormányzati kommunikáció eredménye, tucatnyi jogszabályba dugta el ugyanis a kormány a finanszírozás különböző tételeit. Kibogarásztuk az elmúlt három év vb-re vonatkozó döntéseit, ezek alapján a rendezés tényleges költsége legalább 89,843 milliárd forint lesz.

Egy adatigénylésre kapott válaszban az NFM kertelt és az eddig hangoztatott 11 milliárd helyett 14,728 milliárd forintban jelölte meg a székesfehérvári Sóstói Stadion építésének költségeit. Garancsi István klubjának otthonára az eredeti tervek szerint 9 milliárd forintot költött volna a kormány. A bontás a végéhez közeledik, hamarosan az is kiderül, ki építheti az új 14 ezres stadiont.

A jelek szerint Kecskemét lesz a harmadik város, amelyik bukja a stadionfejlesztést. Egy közgyűlési kérdésre adott válaszban Szemereyné Pataki Klaudia polgármester azt mondta, 80 százalék, hogy nem valósul meg a tervezett fejlesztés. Eredetileg 800 millió forint, a legutóbbi állapot szerint 560 millió forint állami támogatás ment volna a jelenleg megyei I. osztályú csapat pályájára. Maradtak a látványtervek 60 millió forintért, 140 millió forintot vissza kell fizetnie a városnak. Mégsem marad stadionfejlesztés nélkül a környék: a harminc kilométerre fekvő Tiszakécskén 1,5 milliárd forintot költenek a Duna Aszfalt nevét viselő, szintén megyei I.-es futballcsapat otthonára.

Bukja a stadionfejlesztést Kecskemét, miután állami pénzből hatvanmillió forintot költöttek a látványtervekre.