Csaknem félmilliárd forintot fizet a kormány a budapesti olimpia hatástanulmányáért. Közben az esélyesnek tartott Boston a lakossági támogatás hiánya miatt kiszállt a 2024-es nyári játékok rendezéséért folyó versenyből.
A budapesti olimpia hatástanulmánya nem áll a Miniszterelnökség rendelkezésére – válaszolta a kancellária némileg váratlanul Pataki Mártonnak, az Együtt politikusának, aki párttársaival reménytelennek látszó küzdelmet folytat azért, hogy megismerje az 1400 oldalas dokumentumot.
Két és félszer annyi támogatást szán a magyar állam az olimpia költségeire, mint amennyit Görögország adott a 2004-es athéni játékoknak. A birtokunkban lévő hatástanulmány átlag 18 ezer forintos jegyárral számol, biztonsági költségekkel viszont nem kalkulál. Cikksorozatunkat a tervezett költségvetés visszáságaival folytatjuk.
Megszereztük a budapesti olimpia hatástanulmányát. Ebből kiderül, hogy már a Dagály uszoda felhúzása is rizikós vállalkozás, gondot okozhat az építőipar teljesítőképessége, a fővárosi közösségi közlekedésre legalább 600-700 milliárdot kellene költeni. Politikai egységre lenne szükség, ám a nagy társadalmi támogatottság sem garantált, a népszavazásra veszélyként tekintenek.
Az MTK kiírta közbeszerzését az új stadionja kivitelezésére. Csak az a cég pályázhat, amely az elmúlt öt évben épített vagy újított már fel legalább 3 milliárdért sportlétesítményt, és készített UEFA előírások szerinti stadion kivitelezésére terveket.
Lényegében biztosra vehető, hogy Budapest szeptemberben bejelentkezik a 2024-es olimpiára. A most elkészült tanulmány szerint a NOB reformprogramja reálissá tette a rendezést és növeli a magyar főváros esélyeit. A legnagyobb veszélyt a politikai kockázat és a korrupció jelenti.
Üzemeltető céget jegyeztetett be és csaknem 40 milliárdos munkával dobta meg a miniszterelnök barátja, Garancsi István cégét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – az állam készül a 2017-es vizes világbajnokságra. Garancsi más frontokon is tovább nyomul, bankjáé lett például Töröcskei lízingcége.