K-Monitor Adatbázis

A vállalkozó, aki saját állítása szerint apósa támogatása nélkül is ugyanott tartana, ahol most, pár év alatt építette fel szállodabirodalmát. Állami milliárdok itt, állami százmilliók ott, de Mészáros Lőrinc neve is feltűnik a nagy építkezésben.

Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.

A Central European Opportunity Magántőkealap ingatlanhasznosításra megalapította a SOF-24 Kft.-t, amely a korábbi hírek alapján a pesti Duna-korzó 1982-ben épített szállodájának felújításáért lesz felelős.

Közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati „ajándékbefektetés”, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel. Az elmúlt néhány évben ezek a csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt (és társaikat) a szállodai, irodaházas szektor élére. Noha a kormányfő veje egyre több iparágban tör előre, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leglátványosabbak – és egyben a legtitkosabbak is. Csak az utóbbi hónapokban kezdett világossá válni, hogy nemcsak a BDPST Group nevű központi érdekeltségét érdemes figyelni, hanem egyes magántőkealapokat, ingatlanalapokat is. A Válasz Online most összeszedte azt a 36 projektet, amely bizonyíthatóan a Tiborcz-kör tulajdonában vagy kezelésében áll.

A 36 Tiborcz-érdekeltség közül 14 prémium kategóriás hotel, illetve szállodafejlesztés.

Az állam úgy adta el az elmúlt években a Svábhegy maradékát, az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját és a magyar műemlékvédelem jelképét, hogy ezeket most részben maga veszi vissza (vagy fejleszti), de persze nem a „köz”, hanem a Tiborcz-kör javára – szúrta ki a Válasz Online. A magánosítási folyamat konkrét győztese a miniszterelnök vejével összeépült Central European Ingatlanalap – a közbeiktatott kulcsfigura pedig Jellinek Dániel volt. Mellékszereplők: Garancsi István, Balásy Gyula és Tasnádi László. Perverz privatizáció á la Orbán-kormány, legújabb fejezet.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján olvasható bejelentés szerint a Market Építő Zrt. alapító vezére, Scheer Sándor minősített többségi befolyása alatt lévő cég adja el a Sárváron luxushotelt építő kft.-ben meglévő üzletrészének a felét az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapnak.

A baráti magántőkealapok felhizlalása után itt az új, ingatlanalapos NER-trükk! Egy hónap elég volt arra, hogy a kormány határozatot hozzon az úgynevezett Baross Gábor Tőkeprogramról, kidolgoztassa a részletes feltételeit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel, majd lebonyolítsák a pályázatot és megnevezzék a győztes ingatlanalapokat. A példátlan tempójú pénzszórás bő 150 milliárd forintnyi „ingyenkölcsön” kihelyezését jelenti, melyből közel 60 milliárdot a miniszterelnök vejéhez szorosan kapcsolódó két alapkezelő vitt el – vette észre a Válasz Online. Korábban az ugyanehhez a körhöz tartozó magántőkealap-hálózatba is belepumpáltak legalább 75 milliárdnyi tőkét, vagyis már 135 milliárdon áll a számláló. Miközben Tiborcz István az elmúlt években kétszer fogadta meg nyilvánosan, hogy eltávolítja magát az állami forrásoktól.

A rendelkezésre álló keret 40 százalékát a Diófa és Equilor Alapkezelő egy-egy alapja nyerte.

A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.