K-Monitor Adatbázis

Nem sikerült július 1-jéig mindent elrendezni, ezért „átmeneti időszakkal” indulhat el a molos hulladékkoncesszió Budapesten és Pest megyében. A főváros december végéig adja bérbe a kukásautókat és a kukák egy részét a Budapesti Közműveknek, amely a Mol koncessziós cégének segít be a szemétszállításban.

A dohányáru-forgalom rekordot döntött tavaly, meghaladta az 1,1 ezer milliárd forintot. A lakosság még az élelmiszerek jelentős drágulása után is csak négyszer annyit költött élelmiszerekre, mint dohányárukra. Rekordot döntött a trafikokat ellátó monopólium által fizetett koncessziós díj, de a tulajdonosoknak is jutott majdnem annyi nyereség, 8,3 milliárd forint. Az államnak se volt még soha ennyi dohánybevétele, jövedéki adóból 476 milliárd folyt be.

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Nagyon sok még a tennivaló és a tisztázatlan kérdés az új hulladékrendszer szombati indulása előtt. De nem csak a start lesz döcögős: ha el is indul időben az új rendszer, rengeteg probléma lehet menet közben is. Egy fuvarozó szerint azt sem tudni még, hogy ki kinek a konténerét fogja üríteni. Ő például tízmillió forintért vásárolt tavaly új konténereket, nem akarja bedobni a közösbe. Cikkünk frissült a Mol válaszával.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Aggasztó előjelek közepette veheti át júliustól a Mol leányvállalata az országos hulladékkezelést, az ezzel párhuzamosan növekvő díjak miatt pedig ismét drágulhatnak az élelmiszerek.

Az Alkotmánybíróság egyhangúlag döntött a beadványról.

De hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet.

Nagyon kicsi az esély arra, hogy július 1-jén országos szinten elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer. A budapesti kommunálisszemét-szállításért felelős társaság, a Budapesti Közművek (BKM) például még nem szerződött le a Mollal. A BKM nemcsak Budapesten szállítja el a szemetet, hanem az agglomerációban is, a Mol régiókoordinátori feladatot szán neki. A kormány eközben már azon gondolkodik, milyen kártérítést kaphat a Mol, ha nem indul el időben a rendszer.

A csomagolással kapcsolatos díjemelések a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintik, a szervezet szerint az élelmiszer- és az italipar együtt a csomagolószer-felhasználás hatvan százalékát teszi ki. A kormány júliustól két–tízszeresére emelte a csomagolóanyagok hulladékkezelési díját, emiatt szinte minden élelmiszer drágább lesz.