Közel 1,7 milliárd forintot költött el Márki-Zay Péter egyesülete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampány idején – állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata. Az ellenőrző szerv lapunk birtokába jutott részjelentése több mint száz példával igazolja, hogy a jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek. A választási rendezvényükre való buszoztatástól az eredményváróig, a kampányfórumoktól az sms-küldésig, a hirdetésektől a szórólapokig szinten minden kampányműfajra jutott pénz a guruló dollárokból. Egészen abszurd, hogy a függetlenségről szóló nemzeti ünnepen a baloldal a megemlékezésének akár 90 százalékát (!) külföldről érkező forrásból fizethette.
A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.
Rogán Antal minisztériumában nézhettünk bele, mennyit költöttek a nemzeti konzultáció eredményének hirdetésére. Volt például fókuszcsoportos kutatás 1,8 millióért - a plakáttervet már itt hiányosnak és túlzónak nevezték, még egy bomba pedig sok lett volna a megkérdezetteknek.
Bő egy éve futott le a 2022-es országgyűlési választás, és azóta úgy-ahogy nyugalomban lehet az egyszeri magyar internetező, nem kapja olyan szinten az arcába a politikai hirdetéseket minden csatornán, mint a kampány alatt. A kegyelmi időszaknak azonban lassan vége, ahogy egyre közelebb ér a jövő évi önkormányzati és EP-választás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közösségi médiás hirdetés nagyon hatékony, és a kampányfinanszírozási szabályokat is ki lehet kerülni vele, így hát várhatóan megint a fájdalomküszöb környékéig tekerik majd fel a hangerejét a politikusok, pártok, illetve az ő üzeneteiket sulykoló „civil” szervezetek és propagandatermékek. Körülnéztünk a két legnagyobb online reklámkiszolgáló rendszerben, hogy állunk most, és elég meglepő dolgokat tapasztaltunk.
A gazdálkodási adatokból kiemelendő, hogy 2020-hoz képest a nettó árbevételük 971 (!) százalékkal nőtt 2021-ben. A 2022-es kampányév még nagyobb növekedést jelentett a cég számára. A Super Future Kft. nettó árbevétele 54,5 százalékkal nőtt (71,8 millió forintról 111 millió forintra). Az adózás előtti eredmény növekedése nem számottevő, a cég nyeresége 33,985 millió forint lett, amely majdnem azonos mértékű a 2021. évi eredménnyel (33,43 millió forint).
Érdekesség, hogy az adózott eredmény egészét osztalékként fizették ki.
A cég tulajdonosa 2008 óta Aczél László, aki a baloldali újságíró, Aczél Endre fia. Aczél Endre 1991 és 2016 között a Népszabadság külső munkatársa volt, 1999-től 2008-ig pedig a Nap-kelte műsorvezetőjeként dolgozott.
„A műsorszám támogatója Magyarország Kormánya” – ez a bejátszás gyakori a TV2-csoport műsorainál. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közadatigénylésünkre megmutatta, hogy 2022-ben milyen produkcióknál tűnt fel ez a fajta kormányzati reklám. Az elénk tárt adatok szerint a „kampány” leginkább a TV2 pénzelése. Közel 6 milliárd forintot fizettek éjszaka is megjelenő kormányhirdetésre, a legtöbbet épp a választások előtt.
A kampányra fordított pénz elszámolásáról ÁSZ készült jelentés szerint 3 képviselő vétett a szabályok ellen.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.
Az Állami Számvevőszék nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.
Nem tudja tartani az Állami Számvevőszék a törvényben előírt, a tavalyi választáson egy százalék feletti eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzési határidejét, miután a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkantunk – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a 2022-es országgyűlési választáson felhasznált kampánypénzek vizsgálata is napirenden volt.
