Az NGM tegnapi, a cikkünk megjelenését követő közlése szerint 2016-ban indítottak szabálytalansági eljárást, most pedig már visszakövetelik a kedvezményezett Halna-Dunától az örökmozgóra korábban kifizetett támogatást. Jobb későn, mint soha, mondhatnánk, és annak is lehet örülni, hogy a minisztérium sajtóosztálya reagált a külvilágból érkező ingerre. Nem mindig volt ez így.
Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.
Ha valaki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves jelentéseit megnézi, a Magyarországra vonatkozó statisztikai adatoknál megakadhat a szeme azon, hogy arányaiban a magyar uniós pénzosztó szervek teszik az egyik legkevesebb bejelentést gyanús ügyekről.
A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze. Cikksorozatunk első részében egy belső használatra szánt prezentáció segítségével bemutatjuk, hogyan csinálják ezt a profik, és összevetjük ezt néhány megnyert és lezárult projekt eredményével.
Közérdekű adatokat megismerni Magyarországon embert próbáló feladat. A hivatalok addig húzzák az időt, amíg az ügyek elfelejtődnek, és a végén még pénzre is megpróbálnak lehúzni. Pedig csak annyit várnának tőlük az adófizetők és a médiában dolgozók, hogy a munkájukat végezzék. Mindez a kormány szerint egyáltalán nem probléma, aki mást mond, annak hátat fordítanak vagy rágalmazzák. Egy teljesen átlagos adatkérés végtelenbe nyúlásán mutatjuk meg, hogyan szabotálják folyamatosan a közérdekű információk nyilvánosságra kerülését.
Ráadásul a kormány által hangoztatott korrupció elleni harc egyre inkább úgy tűnik, inkább a „korrupció kiderülése elleni harccá” lett: ennek egyik jele például az újságírói munka és a korrupció felderítésének nélkülözhetetlen kellékét, a közérdekű adatkéréseket megnehezítő, októbertől érvényes új rendelet is.
A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.
A vasárnapi népszavazás csak politikai trükk, mert "a menekültkérdéssel próbálja a kormány eltakarni a folyamatos lopást" - mondta az LMP társelnöke csütörtökön a bicskei befogadóállomás előtt.
A Miniszterelnök tanácsadójához és a kormányhoz kötődő emberek állnak azoknak a cégeknek a hátterében, amelyek zsebre rakták a hazai innovatív startup cégeknek szánt uniós pályázati pénzeket - írja szeptemberi számában a Forbes. A lap a Morando Zrt. nevű alapkezelő céggel foglalkozik, ami az uniós pénzeket a saját vezetőinek kamugyanús cégeinek játszott i több milliárd forintnyi pénzt.
Orbán Viktor ugyan most már évek óta egyre élesebben bírálja Brüsszelt, de közben legszűkebb körének egy újabb tagja vált az EU-s támogatások jelentős kedvezményezettjévé. Augusztus végén 291 millió forintos uniós támogatást nyert el ugyanis egy olyan cég, amelynek egyik tulajdonosa ifjabb Orbán Győző, a miniszterelnök egyik testvére.
