K-Monitor Adatbázis

Felcsút polgármesterének adatközlése szerint 2016-ban 23 779 jegyet adtak el a Vál-völgyi kisvonatra, több csoport pedig ingyenesen utazhatott.

Vajon milyen vállalásokat tett a kormány a felcsúti kisvasút 600 millió forintos uniós támogatásáért cserébe, és miért titkolják azokat? A Nemzetgazdasági Minisztérium az Átlátszó közadatigénylésére csak az EU-s projekteket összesítő kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként, és a NAIH állásfoglalására sem reagált. Közben a kisvasút már csak hétvégente közlekedik.

Amikor találkoztunk a nagy alakú táblával, amely a félkészen álló épület előtt rendíthetetlenül hirdeti, hogy az Európai Unió és a magyar állam 822 milliós támogatásának köszönhetően itt már két éve gyógyászati központ működik, elég gyanúsnak tűnt, hogy itt valaki átverte az Európai Uniót és a magyar államot.

Legkésőbb 2016. december 31-ig kellene elkészülnie annak a kisteleki gyógyszállónak, aminek a megépítésére 822 millió forintos uniós támogatást nyert egy szegedi cég. Azaz a beruházóknak még 4 napjuk van, hogy engedélyekkel együtt átadják az félkész, vakolatlan épületet, ami jelenleg üresen áll a pusztában. Legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium ebben bízik.

Közérdekű adatokat megismerni Magyarországon embert próbáló feladat. A hivatalok addig húzzák az időt, amíg az ügyek elfelejtődnek, és a végén még pénzre is megpróbálnak lehúzni. Pedig csak annyit várnának tőlük az adófizetők és a médiában dolgozók, hogy a munkájukat végezzék. Mindez a kormány szerint egyáltalán nem probléma, aki mást mond, annak hátat fordítanak vagy rágalmazzák. Egy teljesen átlagos adatkérés végtelenbe nyúlásán mutatjuk meg, hogyan szabotálják folyamatosan a közérdekű információk nyilvánosságra kerülését.

A múlt heti, EU támogatásokról szóló vitanapon is elmondta Lázár, hogy a céljuk az, hogy a pályázatok nyerteseinek 100 % előleget adhassanak. A Brüsszel által preferált 30 százalék helyett ugyanis ezentúl a támogatás 50 százaléka előlegként felvehető (úgynevezett támogatói előlegek), ez azonban 75 százalék is lehet kutatás-fejlesztés esetén, állami intézményeknél pedig 100 százalék is. 50 százaléknál többet kaphatnak a “sima” pályázók is, ha megfelelő “likviditási tervvel” rendelkeznek. Ebben a cikkben pedig arról olvashatunk, hogy Brüsszelnek komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az elnyert támogatásból a közbeszerzés lefolytatása után a nyertes az unió által engedett max 30 százalék helyett 50 százalék előleget is kifizethet a beszállítónak “hozomra” (ún szállítói előleg). A hírek szerint már 200 mrd forint kifizetése áll emiatt.

Nemrég egy rövid pillanatra az országos érdeklődés középpontjába került Rakamaz: az eddig 800 millió forintba került Nagy-Morotva Vizi tanösvény-projekt kudarca kapcsán még Lázár János miniszter is megszólalt. A látványos közpénzégetésnek azonban nem ez az egyetlen, még csak nem is az első mozzanata. A település korábbi, fideszes vezetése összesen közel 2 milliárdot szórt el, nagyrészt haszontalanul – viszont a pénzből jutott olyan kormányközeli fontos embereknek is, akik üzemszerűen működtették máshol is a rakamazi modellt.

Ráadásul a kormány által hangoztatott korrupció elleni harc egyre inkább úgy tűnik, inkább a „korrupció kiderülése elleni harccá” lett: ennek egyik jele például az újságírói munka és a korrupció felderítésének nélkülözhetetlen kellékét, a közérdekű adatkéréseket megnehezítő, októbertől érvényes új rendelet is.

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.

A vasárnapi népszavazás csak politikai trükk, mert "a menekültkérdéssel próbálja a kormány eltakarni a folyamatos lopást" - mondta az LMP társelnöke csütörtökön a bicskei befogadóállomás előtt.