language

Kulcsszavak:

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [125]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>

Kastélyok, villák, székházak – így gyarapodott a miniszterelnöki vő környezete az elmúlt évben

Mióta Orbán Viktor veje, Tiborcz István otthagyta a közvilágítás-bizniszt a rossz sajtója miatt, egyre-másra jelennek meg hírek az érdekeltségi körébe tartozónak vélt cégek ingatlanvásárlásairól. Olyan üzletekről is, amelyeknél az adásvételhez nevét adó személy feltehetően csak arra szerződött, hogy a valódi tulajdonosok a háttérben maradhassanak. Történik mindez éppen akkor, amikor uniós milliárdok állnak rendelkezésre a kastélyprogramra, és egy új törvény jelentős adókedvezményt is bevezetetett a műemlékek felújítására. Összesítjük a miniszterelnöki vőhöz köthető ingatlanvásárlásokat.

Elkutatták: új szó a lopásra

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.

Miközben Orbán az EU-t támadja, a testvére cége pont most kapott 300 millió forintot Brüsszeltől

Orbán Viktor ugyan most már évek óta egyre élesebben bírálja Brüsszelt, de közben legszűkebb körének egy újabb tagja vált az EU-s támogatások jelentős kedvezményezettjévé. Augusztus végén 291 millió forintos uniós támogatást nyert el ugyanis egy olyan cég, amelynek egyik tulajdonosa ifjabb Orbán Győző, a miniszterelnök egyik testvére.

Barangolás a fideszes Voldemort földjén

Cikksorozatunk harmadik részének megjelenése után Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta Mengyi Roland Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A Legfőbb Ügyészség közleménye lényegében pontos kivonata cikksorozatunknak. Mengyi azonban, mintha mi sem történt volna, új kenyeret szel, beszédeket mond és bizakodik. Azt terjeszti, csupán régebbi párttársai irigyek rá, és most konspiratív módon próbálják megbuktatni, de nem fog nekik sikerülni. Pedig várhatóan a parlament első ülésén mentelmi jogának felfüggesztése mellett fognak szavazni a fideszesek, és folyik a Miniszterelnökség által elrendelt belső vizsgálat a Voldemort-ügyben.

Meddig tartható még Rogán Antal? (II.)

Rogán Antal feltalálótársainak cégére szabhatta a kormány a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek ellenőrzését, amivel újabb állami milliárdok juthatnak a Miniszterelnöki Kabinetiroda fura urának üzleti és baráti körébe. De Rogán nevével nemcsak a forradalminak aligha nevezhető találmány, s az akörül kiépülni látszó cégháló, hanem egy sokkal nagyobb korrupciógyanús hálózat is fémjelezhető mára. A polgármesterként, Fidesz-frakcióvezetőként, ma pedig kabinetminiszterként is botrányról botrányra egyre feljebb jutó politikus továbbra is élvezi miniszterelnöke bizalmát, de minden nappal egyre súlyosabbá válik a kérdés: meddig tarthatja még Orbán Viktor az oldalán Rogánt.

Titkolja a kormány a felcsúti kisvasútra ígért utasszámról szóló dokumentációt

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára nemrégiben nyilatkozatban cáfolta a felcsúti kisvasútra kalkulált utasszámról szóló tavalyi infónkat, de ezután hiába kértük tőle a beruházás uniós támogatásával kapcsolatos dokumentációt. Adatigényléssel fordultunk a projektért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, amely 30 nap után az EU-s projekteket összesítő kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként. A NAIH-hoz fordulunk jogorvoslatért.

Rejtélyes budapesti találkozó Paks megmentéséért

Brüsszel lassan egy éve vizsgálja, hogy leállítsa-e a paksi atomerőmű bővítését. A magyar kormány abban bízik, hogy német közbenjárással át lehet tolni az Európai Bizottságon a beruházást. Egy Moszkvában is befolyásos német üzletember és az EU német biztosa segíthetnek a magyar kormánynak.

Így segítette a Miniszterelnökség Orbán vejének közbeszerzési sikereit

Orbán Viktor eddig legfeljebb családi környezetben – például lánya esküvőjén vagy karácsonyi pálinkakóstolás alkalmával – tűnt fel veje, Tiborcz István társaságában. A vejéhez kötődő, ellentmondásos módon szerzett állami megbízások miatt pedig csak kényelmetlen kérdéseket kapott, de eddig kimaradt a több hatóság által is vizsgált ügyekből.

Orbán nem foglalkozik Farkas Flórián elmozdításával

Az Index megkereste Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant, hogy a Híd a munka világába program körüli botrányok és az ORÖ számára milliárdos támogatás-visszafizetési kényszert okozó kudarc miatt tervezi-e a kormányfő Farkas Flórián miniszterelnöki megbízotti kinevezésének felülvizsgálatát, miután a megbízás szoros összefüggésben volt/van a programmal.
Találatok: [125]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>