K-Monitor Adatbázis

Döntött a kormány a Kaposvárt az M7-es autópályával összekötő 67-es gyorsforgalmiút-beruházás első szakaszának támogatásáról – jelentette be Szita Károly polgármester.

Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.

Az M4-es autópálya körüli kavarások jól mutatják, hogy mi a baj a közbeszerzésekkel. Az első szakaszt Simicska Lajosék nyerték, gyanús körülmények között, de ez a kormányt sokáig nem zavarta. Amikor viszont Simicska és Orbán Viktor összevesztek, a kormány kartellt kiáltott, és felbontotta a szerződést. A második szakaszt Mészáros Lőrincék nyerték, gyanús körülmények között, de ez a kormányt nem zavarja. Most Simicska mutat rá a kartell gyanúra. A módszerek maradtak, csak most már más a kedvezményezett. Sok nagy építőipari cég és az állami hivatalok ugyanúgy statisztálnak, csak a főszereplő változott.

A 2007–2013-as európai uniós ciklusban tapasztalt versenykorlátozó pályáztatás után az Európai Bizottság a 2014–2020-as időszakban is fokozott figyelmet fordít a magyarországi útépítések tisztaságára, a szabályok betartására – értesült lapunk brüsszeli forrásokból. Információink szerint ez egyelőre nem jelenti hivatalos vizsgálat elrendelését az uniós intézmény részéről, vagy a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) beavatkozását, de Brüsszelben gondosan ügyelni fognak arra, hogy a magyar hatóságok ne csempésszék vissza a korábban kifogásolt „protekcionista” feltételeket. Ezekkel ugyanis az Európai Unió olvasatában a magyar útépítő cégeket hozta helyzetbe a kormány a külföldi vállalatokkal szemben.

A Miniszterelnökség kedd délutáni közleménye szerint az “aszfalt-ügy” miatt visszatartott 2014. december 30-i nagy összegű igénylés megérkezett Magyarországra. Ez 2016. október 24-i értéknap szerint 176.468.554.739 forint.

A jelek szerint kétszer lép ugyanabba a folyóba a magyar kormány: a 2007–2013-as versenykorlátozó útépítések tisztázása után most a 2014–2020-as ciklus közútfejlesztési projektjei miatt kell Brüsszelben magyarázkodni. Több száz milliárd forint a tét.

Továbbra is lezáratlanok a 2007–2013-as uniós ciklus magyarországi operatív programjai, sorakoznak a tisztázatlan ügyek. Még mindig nem utalt át Brüsszel 263 milliárd forintnyi forrást, de a szabálytalanságok miatt a Miniszterelnökség eleve 200 milliárdos büntetésre számít.

Mértéktelenül lopják az uniós támogatásokat a fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken – a Transparency International Magyarország becslése szerint a munkák 90 százaléka túlárazott lehet. Sőt a Korrupciókutató Központ Budapestnek sikerült matematikai­­lag is bizonyítania a csalást. Ám ha az egzakt tudomány nem lenne elég meggyőző, akad gyakorlati bizonyíték is: Simicska Lajos Közgépe súlyos milliárdokkal kínál alá versenytársainak a közbeszerzéseken, márpedig nem az a célja, hogy tönkremenjen.

A Miniszterelnökség szerint nincs aszfaltkeverőügy. Brüsszel mégsem utalja az előző finanszírozási ciklusban felfüggesztett támogatást.

Bár több ponton változott a közbeszerzési eljárás, az állami és az uniós finanszírozású útépítéseknél változatlanul a kormányközeli cégek vannak előnyben. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek a parlamentben kell megneveznie a kiválasztás szakmai szempontjait.