language

Lapok:

Heti Válasz highlight_off

Heti Válasz

A Heti Válasz Magyarországon 2001 és 2018 között megjelenő hetilap volt, melyet a budapesti székhelyű Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. adott ki. A kormány 2000. szeptember 19-én kelt rendeletével, 100 millió forint kezdőtőkével létrehozta a Természet- és a Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt (TTFK), amelynek fő feladata egy új politikai hetilap létrehozása volt. Ennek keretében alapította a TTFK a Heti Választ. Első száma 2001. április 13-án jelent meg. Az eladott példányszámot jelentősen megemelte, amikor Orbán Viktor 2002-es országgyűlési választás kampányában - más lapok mellett- a Heti Választ is megemlítette az általa ajánlott sajtótermékek között. A kormányváltás után a közalapítvány állami támogatása jelentősen visszaesett, ezért a kuratórium 2003. január 16-i ülésén döntött a kiadó eladásáról. 2004 áprilisában a Sasliget Tanácsadó Kft vásárolta meg a kiadót 5 millió forintért. 2008. december 16-án a Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó addig 25%-os tulajdonrészt birtokló Csemgandó Kft. szerezte meg a lap tulajdonjogát. Az addig 75%-ot birtokló Csák János, Kékessy Dezső és Szabadhegy Péter a szerkesztőbizottság tagjai lettek. 2009. szeptember 2-án a Csemgandó Kft. továbbadta a kiadót az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt.-nek, amely 51%-ban Fellegi Tamás médiavállalkozóé, 49%-ban a koppenhágai székhelyű DEFAP Enterprises ApS nevű kockázatitőke-társaságé volt. 2010 májusában, miniszteri kinevezése után Fellegi eladta az Infocenterben lévő tulajdonrészét Stumpf István volt kancelláriaminiszternek és Nyerges Zsoltnak. 2013-tól az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. mellett a MAHIR Magyar Hirdető Zrt. (Simicska Lajos érdekeltsége) is tulajdonosa volt. Miután Simicska megvált médiaérdekeltségeitől, Borókai Gábor főszerkesztő 2018 júniusában bejelentette, hogy a nyomtatott lap kiadása a 2018. júniusi 7-i lapszámmal megszűnik és csak az online-változat folytatódik, augusztusban azonban Borókai lemondott és a valasz.hu oldal frissítése is megszűnt. A Heti Válasz megszűnése után 2 hónapig online formában elérhető volt az válasz.hu honlapon, majd 2018. agusztusa óta a honlap fenntartása is leállt. A lap újságírói Válasz Online néven indítottak új online lapot.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [446]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

43 milliárddal tolja meg az állam Széles Gábor iráni bizniszét

Az IRNA hírügynökség memorandumot emleget – vagyis (ahogy arra Varga Mihály is utalt) szó nincs még végleges egyezségről –, illetve elárulja a lényeget is, hogy a perzsa Ikarus-boomot az állami tulajdonú Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) hitele segíti, legfeljebb 10 éves lejárattal. Érdekesség, hogy idén februárban Szijjártó Péter külügyminiszter még „több száz autóbuszról” és 85 millió eurós (100 millió dolláros) hitelről beszélt.

A rendőrség beleáll – nyomoznak a Feneketlen-tavi ingatlanpanama ügyében

A Heti Válasz októberben tárta fel, hogy panamagyanús módon privatizálták ki Lázár János alól a Miniszterelnökség szentimrevárosi, Feneketlen-tó melletti óriástelkét, majd adták tovább azonnal egy ingatlanfejlesztőnek. Ebből mára bűnügy lett; a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt kezdett nyomozni a témában.

Szép csendben megint az oroszoké lett egy állami beruházás

Nem mintha sok kérdés lett volna azzal kapcsolatban, ki lesz a befutó a Magyar Honvédség június végén meghirdetett újabb – öt hét alatt, magyar nyelven benyújtandó – helikopter-nagyjavítási tenderén, de a felek most már arra sem vették a fáradságot, hogy legalább egy közleményt kiadjanak róla – mint legutóbb. Az orosz állami Vertoljoti Rosszii nyerte a Honvédség 12 darab Mi-24-es harci helikopterének nagyjavítására kiírt, 70 millió eurós (nagyjából 21 milliárd forintos) pályázatot; a szerződést november 8-án írták alá.

A Mol megsemmisítő vereséget mért Horvátországra – itt a Hernádi-ítélet

A horvát kormány az ENSZ égisze alatt működő genfi választottbírósággal mondatta volna ki, hogy a Mol nyolc éve korrupcióval szerezte meg az INA irányítását, törvényellenesen foglalta el a cég vezetői szintjeit, majd „elsunnyogta” a szerződésben vállalt olajfinomító-fejlesztéseket. A magyar vállalat azonban minden pontban legyőzte a vádló államot – és ezzel a Hernádi Zsolt elleni összes bizonyíték megdőlt. A horvát félnek ráadásul meg kell térítenie azt az 5 milliárd forintot, amit a Mol ügyvédekre, szakértői véleményekre költött.

Török hídfőállás lesz Budapest: a Közvágóhíd területét már felvásárolták

Hullanak a keleti nyitás kulcsfigurái, Adnan Polat azonban talpon maradt. A török milliárdos épp Erdoğan-párti csúcsgazdagokból szervez üzleti koalíciót – ők máris megvásárolták a pesti Közvágóhíd épületegyüttesét. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ő Tiborcz társa a BDPST luxusingatlan-kereskedőben

És akkor a lényeg: 2015 augusztusában Tóth Judit vezérigazgató és egy bizonyos Szabó Loránd Aurél hozta létre a BDPST Zrt.-t, ám előbbinek két héttel az alapítás után már csak egyetlen törzsrészvénye maradt az ezerből, utóbbinak meg nulla. Tiborcz István egy törzsrészvényt és 499 osztalékelsőbbségi (a profit 95 százalékára jogosító) részvényt vett át tőlük, Hamar Endre pedig 499 törzsrészvényt.

Nem jelentették fel Bróker Marcsit, nehogy kiderüljön, mennyi pénzük van

A vádirat ismertetésével, élénk médiaérdeklődés mellett megkezdődött a Kun-Mediátor-ügy elsőfokú tárgyalása hétfőn a Szolnoki Törvényszéken. A büntetőper egyetlen vádlottja a 64 éves karcagi Dobrai Sándorné, volt cégvezető, aki az ügyészség szerint üzleti tevékenységével pénzügyi jogsértések sorozatát követte el. A vádirat felolvasásakor az ügyész közel két órán keresztül sorolta a nevét annak a 767 embernek, akiket a vádlott, kedvező pénzügyi befektetési lehetőséget kínálva, tévedésbe ejtett, és összesen több mint 12 milliárd forinttal károsított meg.

Az MMA-hoz kerül a műemlékvédelem?

A kormány idén nyárra felszámolta a műemlékvédelem teljes intézményes-tudományos hátterét: amint arról korábban hírt adtunk, a többéves folyamat augusztusra befejeződött. Akkor számolták fel a Miniszterelnökség helyettes államtitkárságán belülre száműzött műemlékvédelmi tudományos részlegét, olyan abszurd módon ráadásul, hogy a művészettörténész szakembereket egy másik államtitkárságra irányítva nyolc általánossal végezhető munkára fogták: előfordult, hogy abc-sorrendbe rendeztettek velük neveket.

Ez mutyi! – megszavazták a Habony cimbijének kedves javaslatot

Amint egy nappal a közgyűlés előtt jeleztük: a Habonnyal közös bulifotókon szereplő, a metrókba „bebetonozott” Princess pékséget is tulajdonló Michael Gagel egyik cége, a Welt-Stadt Immobilien Kft. szép ajándékot kaphat, amikor az érdekében módosítják majd a főváros településszerkezeti tervét és rendezési szabályzatát. Azért, hogy felépülhessen a vágyott, nagy irodaház (esetleg hotel) a cég által már megvett telken.

A helyiek győztek, (egyelőre) nem lesz óriáslakópark a Feneketlen-tónál!

A XI. kerületi képviselőtestület ma egyhangú döntéssel változtatási tilalmat rendelt el arra a Feneketlen-tó melletti ingatlanra, melyet panamagyanús módon privatizáltak ki a Miniszterelnökség alól. A telken tehát nem kezdhetnek óriáslakóparkot építeni Buda Gardens néven – 2018 végéig biztosan, de talán később sem.
Találatok: [446]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>