K-Monitor Adatbázis

Az osztrák kormány megerősítette: Ausztria az Európai Unió bíróságához fordul Paks 2 állami támogatása miatt. A négyezer milliárd forintos atomerőmű-bővítési beruházás sorsát bizonytalanná tevő jogi lépésre várhatóan szerdán kerül sor. Ausztria nem kizárólag a magyar atomprojektet nem nézi jó szemmel, korábban a szintén állami támogatással épülő brit Hinkley Point C beruházást is megtámadták az uniós bíróságnál.

Kulcselem lehet a paksi bővítés állami támogatása ügyében az Európai Bíróság előtt induló perben az a dokumentumcsomag, amely egy másik (a bővítési tender elmaradása miatti) eljárásban keletkezett az Orbán-kormány és az Európai Bizottság tárgyalásairól. Ha Ausztria keresete nyomán a bíróság felhasználja az iratokat, a magyar álláspont érvényesítése rendkívül nehézzé válhat.

A magyar kormány egy jogilag támadható, példátlan eljárásban vette rá az Európai Bizottságot, hogy az EU elfogadja a paksi bővítési üzlet tender nélküli odaítélését az orosz Roszatomnak – értesült a Népszava.

Nem jött be az Orbán-kormány és az Európai Bizottság összehangolt időhúzása: bár minden eszközt bevetettek, hogy a tervezett paksi bővítés állami támogatásáról szóló határozat az osztrák választásokhoz minél közelebbi időpontban lásson napvilágot, a szöveg a napokban mégis megjelent, és a hivatalban lévő osztrák kancellárnak még éppen maradt annyi ideje, hogy elindítsa a jogi procedúrát az Európai Bíróság előtt a beruházásnak mondvacsinált indokokkal zöld utat adó döntés ellen.

Jelentős drágulással jár az atomberuházás minap elkottyantott késlekedése, így viszont Magyarország nem tudja tartani az uniónak tett vállalásait.

A kormány a 4-es metró körüli csalások miatt keményen beleszállt azokba az osztrák építőipari cégekbe, amelyeknek az OLAF-jelentés szerint komoly gondok voltak a szerződéseivel. De a Heti Válasz szerint kérdéses, hogy mennyire lesz tartós a harag.

Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa egy héten belül nekiment a Google-nek és a Gazpromnak is. Mindkét céget hivatalosan is értesítette, hogy az Európai Bizottság szerint visszaélnek erőfölényükkel.

Trösztellenes eljárást indított a Gazprom orosz földgázipari állami óriásvállalat ellen az Európai Bizottság szerdán, mert úgy ítéli meg, hogy a cég visszaél piaci erőfölényével, 8 tagállamban felosztotta a piacot, és tisztességtelen árakat határozott meg.

Az ellene folyó trösztellenes vizsgálat keretében a Google elfogadta, hogy ha honlapján saját specializált keresőszolgáltatásokat kínál, akkor riválisai ajánlatainak is helyet ad - közölte szerdán az Európai Bizottság.