K-Monitor Adatbázis

A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon a Paks II. atomerőmű bővítési projekt állami támogatására adott európai bizottsági jóváhagyást – jelentette be Elisabeth Köstinger osztrák környezetvédelmi miniszter csütörtökön közleményben, írja az MTI.

“Siker: a bejelentésem nyomán eljáró Európai Bizottság előírta a hajdúhadházi önkormányzatnak, hogy az uniós forrásokból megépült helyi játszóteret ingyenesen bocsássa minden gyerek rendelkezésére, és szüntesse meg a belépődíj jogszerűtlen alkalmazását” – tudatta Jávor Benedek európai parlamenti képviselő az Európai Bizottság uniós forrásokért felelős igazgatójának levelére hivatkozva.

Az osztrák kormány megerősítette: Ausztria az Európai Unió bíróságához fordul Paks 2 állami támogatása miatt. A négyezer milliárd forintos atomerőmű-bővítési beruházás sorsát bizonytalanná tevő jogi lépésre várhatóan szerdán kerül sor. Ausztria nem kizárólag a magyar atomprojektet nem nézi jó szemmel, korábban a szintén állami támogatással épülő brit Hinkley Point C beruházást is megtámadták az uniós bíróságnál.

Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről. Az anyagból az is kiderül, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatásból épül, és hogy az EU-ban pusztán piaci alapon, közpénzes rásegítés nélkül nem éri meg atomerőművet létesíteni.

A kormány továbbra is próbálja titkolni, miért jött Günther Oettinger uniós biztos 2016 májusában Budapestre, de a Jávor Benedek EP-képviselő által megszerzett dokumentumok szerint biztosan nem azért, amit az Orbán-kabinet állít.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatkérésére válaszként megkapta az Európai Bizottságtól a Paks II. ügyében Magyarország ellen folyt, egy évvel ezelőtt lezárt kötelezettségszegési eljárás dokumentumait. Jávor a 200 oldalnyi szöveget áttanulmányozva arra jutott, hogy tisztán jogilag nem állt volna meg az eljárás lezárása, politikai döntést hozott az Európai Bizottság az ügyben, az alku ára az európai cégek részesedése volt a tortából. A dokumentumok alapján a Politico is megírta a történetet ugyanezzel a konklúzióval.

Az Országgyűlés keddi döntésével felkérte a kormányt arra, hogy kártalanítsa azt a mintegy ezer diákot és nyugdíjast, akik a Czeglédy-Gyurcsány botrány miatt nem juthattak hozzá a pénzükhöz. A baloldal szombathelyi képviselője, akit még júniusban helyeztek előzetes letartóztatásba egy rendkívül szövevényes hálózatot működtett. A gyanú szerint a cégei több mitn hárommilliárd forintot nem fizettek ki a költségvetésnek. A Czeglédy-botrányban feltűnik Gyurcsány Feerenc és Dobrev Klára, de az MSZP Nemzeti Választási Bizottsághoz delegált tagja ellen is nyomozhatnak.

Állami támogatással bővül majd az atomerőmű, de az Európai Bizottság néhány feltétellel jóváhagyja a beruházást.

Ritka eset, de a 4-es metró kapcsán egyetért Lázár János és Tarlós István. A kormány és a főváros is úgy gondolja: az utóbbi évtized legnagyobb korrupciógyanús ügye, ami a 4-es metró beruházása körül zajlik, s ami miatt több tízmilliárd forint EU-s pénz visszafizetésére kötelezheti Brüsszel Magyarországot.