K-Monitor Adatbázis

TEK-es akció egy váci lovas egyesület telephelyén, házkutatás háborús fegyver és lőszerek után, illetve a Kincsem című film produkciós cégének fizetésre „kényszerítése” – ezek mind megtalálhatóak rejtői történetünkben, amelynek hátterében egy ló bértartása miatt kialakult, évek óta tartó, pitiáner elszámolási vita áll.

Az orosz nyelvű Insider portál szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök még ellenzéki politikusként, a kilencvenes évek elején állítólag kenőpénzt vett át a „bombagyáros” Dietmar Clodótól. A német márkamillióval teli táskát Clodo szerint Szemjon Mogiljevics maffiafőnök küldte volna választási hozzájárulás gyanánt. A témát az Insider.ru terítette a Putyin-látogatás apropóján, kapcsolatot sejtetve Orbán különös oroszbarát politikai fordulata és az állítólagos pénzátadásról készült videó között. Az ügyben az LMP társelnökei írásbeli kérdéssel fordultak a belügyminiszterhez egyebek mellett azt tudakolva, lehet-e az oroszoknak kompromittáló videójuk a miniszterelnökről?

Magyar szálai vannak annak a rejtélyes fegyverügyletnek, amely miatt augusztus eleje óta nyomoz a spanyol csendőrség. A részletek ködösek, annyi biztos, hogy az andalúziai Algeciras kikötőjében lefoglalt több mint 800 svájci fegyvert eredetileg a ghánai kormány vásárolta meg a budapesti Milipol Zrt. közvetítésével. A Milipol a magyar fegyveres testületek egyik nagy beszállítója kormányoktól függetlenül. Tulajdonosa, Székely Herbert valaha az 1994-ben meggyilkolt médiacézár, Fenyő János bizalmasa volt

Hiába szabott ki az utóbbi másfél évben kétszer is kötbért a Milipolra a rendőrség hőkamerákkal kapcsolatban, most megint ezt a céget kérték fel ajánlattételre egy milliárdos összértékű hőkamera- és éjjellátókészülék-tenderen. Ezúttal sem nyílt, hanem meghívásos volt az eljárás, és több jelentős hazai cégtől nem kért ajánlatot a rendőrség.

Teljesen tipikus karrierútnak számít ma Magyarországon, ha egy leszerelt vagy nyugdíjas titkosszolga egy állami vállalat vagy egy bank biztonsági osztályán helyezkedik el. A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) titkosszolgálati igazolásainak mértéke mégis meglepőnek tűnik, ugyanis nem akármilyen exkémeket, valamint exkommandóst igazolt le. Ott dolgozik már az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), azaz a polgári kémelhárítás három volt magas rangú vezetője, illetve a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik legjobbnak tartott harci kiképzője is.

Kényszertörléssel mint fantomcéget szüntette meg a bíróság az Áder János által tiszti kereszttel kitüntetett Nazim Agalamalijev és egy budapesti fegyverkereskedő közös cégét, a Hunaz International Kft.-t.

Közérdekű adatigénylésben kérjük a Hortobágyi Nemzeti Parktól és a Honvédelmi Minisztériumtól is azokat a szerződéseket, amelyekből kiderül: ki, kinek a megbízásából, mekkora díjazás ellenében végzett lőszermentesítést a Hortobágyon. Az érintettek – köztük a munkákat közbeszerzésen elnyert cég is – hallgatnak, vagy egymásra mutogatnak. Honvédségi forrásaink szerint borítékolható volt a tragédia, annyira szennyezett a környék, és olyan túlterheltek – az újabban migránsügyben is bevetett – tűzszerészek. Négyen életüket vesztették.

Arról az FBI által körözött személyről van szó, akinek partnereit lefotóztuk Tiborcz Istvánnal.

Míg a jobbikos Kovács Béla kémkedési ügyében a Fidesz hangosan követelte, hogy az ellenzéki politikus tisztázza magát, addig az idén februárban kipattant hasonló ügyről mélyen hallgat a kormányzat és a kormánypárt. Ezek a gyanúsítottak ugyanis kapcsolatban álltak fideszes politikusokkal és kormánytisztviselőkkel, a nyomozati iratokban Varga Mihály és Szijjártó Péter jelenlegi kormánytagok mellett Vályi-Nagy Vilmos volt infokommunikációs államtitkár és Fellegi Tamás volt miniszter neve is szerepel. Írásbeli kérdéseinkre hosszú levélben válaszolt az egyik gyanúsított, és egy neve elhallgatását kérő korábbi amerikai kormánytisztviselőt is sikerült megszólaltatnunk az ügyben.

Meglepődött az Átlátszó szerkesztősége, amikor azzal szembesült a Honvédelmi Minisztérium nemrég közzétett közbeszerzés eredményében mintegy 155 millió euróban határozták meg a szerződés értékét, aztán később forintot tüntettek fel az összeg mellett. Miután jeleztük a tévedést a minisztériumnak, korrigálták a hibát.