K-Monitor Adatbázis

Nem nyilvános kormányhatározatokkal juttatott százmilliókat az Orbán-kormány jobbára a Fidesz politikai céljait támogató határon túli szervezeteknek – főleg Erdélybe és a Felvidékre. Csak 2011-ben 787 millió forint közpénzt osztottak így szét

Beigazolódott, amit a kormányzat maga is sejtett előre. Egy friss bírósági ítélet szerint alkotmánysértő, hogy tavaly több fővárosi tulajdonú közterületet – például a Vörösmarty teret – ellentételezés nélkül állami tulajdonba vontak, majd odaadták az V. kerületnek.

Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában.

Bige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával.

Horvát agrárcéget vesz a múlt héten bejelentett boszniai cementgyár után a Mészáros-csoport.

Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.

Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket.

39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.

2023 májusában fogadta el az Országgyűlés az ún. Panasztörvényt, amely jelentős változásokat hoz azok számára, akik akár a magán-, akár közszféra szervezeteinél észlelt visszaéléseket kívánják bejelenteni.

Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.