K-Monitor Adatbázis

Magáncégtől államihoz, államitól magánba. Az ilyen állásváltások esetén könnyen felmerül a gyanú, hogy az állásváltó kedvezni próbál egykori vagy jövőbeli cégének. Ezt hívják forgóajtózásnak. A kormány most azzal csökkentené a korrupciós kockázatot, hogy bejelentési kötelezettséget írna elő. A szakszervezet ostobaságról beszél.

Kocsis István mindenhol ott volt és mindent túlélt: a Tocsik-ügyet, a gyanús privatizációs szerződéseket, a paksi atomerőmű üzemzavarát, az MVM-ből eltűnő pénzeket és egy háborút Hagyó Miklóssal.

Információink szerint a rendőrség nyomozást indított az elmúlt egy évben a BKV-nál kötött egyes szerződések miatt, hűtlen kezelés gyanújával.

"A tisztességes munka becsületére neveltek, sem nem liberális, sem nem konzervatív szellemben" - árulja el megújulási készségének egyik titkát az 56 éves új BKV-vezér.

Az elmúlt években egyebek közt a Tocsik-botrány, majd 10 milliós végkielégítése, később a paksi atomerőmű üzemzavara, most pedig menesztése kapcsán a hírekbe került Kocsis István pályakezdő gépészmérnökként csöppent bele az egyik legnagyobb szocialista nagyberuházásba.

Kocsis István az árampiac mindegyik oldalán dolgozott már vezető beosztásban. Az ÁPV vezérigazgató-helyetteseként ő felelt többek között az energetikai szektor privatizációjáért. 1997-ben innen távozott az RWE német energetikai céghez.

Különös körülmények között adta el az állam 1995-ben a Mátrai Erőművet: egy nappal a szerződéskötés előtt egy titkos kiegészítés 26 millióval fejelte meg a 74 milliós vételárat.

Az MVM vezérigazgatójának szinte mindenhez köze volt, ami a rendszerváltás óta a magyar iparban történt. Ő szervezte az energetikai szektor privatizációját, Csányi Sándor üzlettársa és barátja, volt MDF-es, és nevezték már az MSZP titkos adujának is.