A kormányzattal jó üzleti kapcsolatban álló tanácsadó cég Bitay Márton előtt Giró-Szász András, volt kormányszóvivő érdekeltségébe is tartozott. A Strategopolis neve mostanában keveset forog a sajtóban, kérdés, hogy a volt földügyi államtitkár érkezésével hogyan alakul majd a cég jövője.
Szabó László a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik csúcsmenedzsere. Volt már miniszterhelyettes Szijjártó Péter alatt, washingtoni misszióvezető, szűk fél éve pedig a kormánypárti sajtóérdekeltségeket kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója. Mindeközben a családja is egyre fontosabb pozíciókat fogott: a neje nagykövet lett, a sógora meg a külügyi tárca lélegeztetőgép-beszállítói hálózatának központi figurája. „Nekik jól jött a vírus” című sorozatunk 2. része.
Kormányközeli hátterű, a semmiből felbukkant jelöltek küzdenek egymással a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöki posztjáért: a választási küzdelem félidejében Szekér Judit volt igazságügyi miniszteri biztos vezet Schváb Zoltán, a fejlesztési minisztérium exállamtitkára előtt. A két jelöltben az is közös, hogy miközben kormányközeli háttérrel igen, aktív kamarai felelősségvállalási múlttal annál kevésbé rendelkeznek — szemben például a versengésben harmadik helyre szorul Trenka Gyulával, aki most is a kamara közgazdasági tagozatának elnöke. A választási küzdelmet némi apátiával kísérő testületre ugyanakkor ráférne a reform.
Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon. A korábban Pekingben tanult ifjabbik Kovácsics Iván előmenetele nehezen függetleníthető apja karriertörténetétől, ő az Innovációs és Technológiai Minisztériumban kezeli a kínai portfóliót.
Az igazságügyi tárca egykori nagyhatalmú közigazgatási államtitkára, Gál András Levente is eljár az Innovációs és Technológiai Minisztériumot erősítve az MTA ügyeivel kapcsolatos tárgyalásokon – ezt az eseményekre rálátó olvasónk jelezte nemrégiben. Közadatigénylésünkre adott minisztériumi válaszból annyi biztosra vehető, hogy Gálnak van két, összesen 41 milliós keretösszegű megbízása a tárcával.
Személyi változások várhatóak a Mátrai Erőműnél. A meghirdetett közgyűlési meghívó alapján Mészáros Lőrincék a cég felügyelőbizottságába jelölik Baji Csabát.
A 2018-as országgyűlési választás előtt nevezte ki Trócsányi László igazságügy miniszter akkori helyettes államtitkárát, Bodzási Balázst közjegyzőnek. Információink szerint azonban Bodzási nem sokkal később a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének engedélyével visszatért korábbi munkahelyére, a minisztériumba. A Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy Bodzási Balázs közjegyzői irodájába szeptemberig tartós helyettest rendeltek ki.
Pintér Sándor hét éven át vezette a biztonsági céget, amely most az MTVA székházát őrzi, majd eladta azt Simicska Lajos egykori helyettesének. A Civil Biztonsági Szolgálat 2010 óta a vagyonvédelmi piac nagyágyúja.
A fegyveres őrség mellett Pintér Sándor egykori cége is őrzi az MTVA székházát – vette észre az mfor.hu a hétfő reggeli balhéról feltöltött facebookos videókban. Más kérdés, hogy a portál nem talált sem az állami média honlapján, sem a közbeszerzések között egyetlen olyan szerződést sem, amelyet ezzel a céggel, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel kötöttek volna.
A vállalat már eddig is sikeres szereplője volt az állami közbeszerzéseknek: a Bisnode információi szerint az elmúlt egy évben 1 milliárd forintnál is nagyobb értékben nyert közbeszerzéseken, igaz, legtöbbször konzorcium tagjaként indul a pályázatokon. Az MVM-től, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is kapott megbízásokat. A hvg.hu-nak már 2011-ben arról panaszkodtak más vagyonvédelmi cégek vezetőit, hogy esélyük sincs, ha egy pályázaton a CBSZ ellen indulnak, de a Vagyonvédelmi Kamara elnöke szerint ez csak a vesztesek irigykedése volt.
Az Erdoğan–Orbán-tengely közepén elhelyezkedő Adnan Polat török csúcsgazdagok felvonulási területévé tette Magyarországot: ő és társai immár 25 itteni érdekeltséget ellenőriznek – de ez csak a kezdet. Az isztambuli hódítók gigantikus napelempark-hálózatához ugyanaz a csapat hajtja fel a területeket, amely Tiborcz István bizalmasait is kiszolgálja. De miért engedi át a kormány külföldieknek a szoláripar tekintélyes hányadát, ha ez a stratégiai ágazat egyébként nemzeti vagy klasszikus versenypiaci keretek között is „elketyegne”?
Noha korábban a teljes kormányzati kommunikáció attól zengett, hogy mekkora sikertörténet a milliárdokat elnyelő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt., a társaság átalakítása után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is arra jutott, hogy szabálytalanul működött az állami vállalat, amely korábban a Quaestor-botrányba is belekeveredett. Az állami cég az öncsőd bejelentése előtt az utolsó pillanatban vette ki pár milliárd forintját a bedőlő cégcsoportból.
