Cégtemetőt számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-alföldi pénzügyi nyomozói: a nyomozás során a kezdeti négyről harmincötre bővült a gyanúsítottak száma, az ügyben közokirat-hamisítás mellett adócsalás és sikkasztás miatt emeltek vádat.
Egy magas rangú kormánytag érdekeltségei közé tartozik az a Bácskomplex S.R. Kft., amely ellentmondásos körülmények között nyert pályázatot a kiskunfélegyházi polgármesteri hivatal őrzés-védelmének ellátására 2011-ben – írja az Atv.hu.
Nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésünkre Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza fideszes polgármestere, ő engedélyezte-e, hogy Gyarmati Menyhért az önkormányzattal kapcsolatba került cég képviselőjeként havi 595 ezer forint tanácsadói díjat vegyen fel a várostól amellett, hogy Gyarmati a kiskunfélegyházi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójaként is fölvette a fizetését, miközben a vagyonkezelő cég érdemi munkát nem végzett.
Kiskunfélegyházán mindenki arra vár, mire jut a Központi Nyomozó Főügyészség azzal a három feljelentéssel, amelyeket ismeretlen tettes ellen címeztek, de a helyzet ismerői szerint Kapus Krisztián fideszes polgármester és országgyűlési képviselő lehet az ismeretlen.
Az ügyészségi nyomozó hivatal házkutatást tartott a kiskunfélegyházi polgármesteri hivatalban a hét elején. A város fideszes polgármesterének s egyben parlamenti képviselőjének, Kapus Krisztiánnak a menetleveleit akarták elvinni. A szolgálati autó futását igazoló dokumentumoknak viszont nyoma veszett.
Házkutatást tartott hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség a kiskunfélegyházi polgármesteri hivatalban – írta a FélegyháziTV internetes kiadása.
Menesztette a kórházigazgatót a kiskunfélegyházi önkormányzat. Kovács József kétszer két percben előadott védekezésében papírokkal igyekezett bizonyítani, hogy a neki tulajdonított szabálytalanságokat a fideszes polgármester, Kapus Krisztián készítette elő.
Vissza nem fizetett kölcsönök miatt áll bíróság elé egy csalással vádolt kiskunfélegyházi ügyvédnő.
Az Országgyűlés 1993. május 25-én vitatta meg a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat vitája a kivételes és gyorsított törvényhozói eljárás keretében zajlott le. A viták során a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülésén a törvényjavaslatot a képviselők részletes vitára alkalmatlannak találták, és a kilenc tagból mindössze ketten szavaztak rá igennel. Az ellenzéki pártok képviselői kétségeiket fejezték ki, mert szerintük a zárjegyragasztás (és annak ellenőrzése) révén komoly eredményeket nem lehet elérni a szesz-, kávé- és dohányjövedék behajtásában. Alkotmányjogi kifogásaikat is hangsúlyozták, amelyek szerint "akár az üzemanyag színének személygépkocsin belüli ellenőrzése, akár a háztartási tüzelőolajjal működő fűtőberendezések létezésének magánháztartásokon belüli ellenőrzése személyiségi jogokat súlyosan sértő hatósági lépés". Az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsága a törvényjavaslat ülésnapján a 10 594-es ügyiratszámon eljuttatta állásfoglalását a honatyákhoz arról, van-e jogkövetkezménye az elutasításnak. A bizottság megállapította, hogy "a kivételes eljárásban tárgyalt javaslatok vitája során a kijelölt bizottságnak nem kell állást foglalni sem a javaslat általános vitára való alkalmasságáról, sem részletes vitára bocsátásáról. E tekintetben nem vonhatja magához egyik bizottság sem az Országgyűlés plenáris ülésének jogosítványait". A Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium szakértői megvédték a jövedéki termékek ellenőrzésére vonatkozó tervezett jogszabályokat, és a hatósági eljárásokat alkotmányosnak találták. A bizottsági viták során 139 módosító indítványt vitattak meg, amelyeknek csaknem a felét elfogadták. Nagy vitát váltott ki, hogy mi legyen azokkal a gépjárművekkel, amelyekben az ellenőrzések során színezett fűtőolajat találnak. Dr. Békesi László magát az ellenőrzést is sértőnek találta, inkább a csalás lehetőségének megszüntetését indítványozta. A vita azonban leginkább arról szólt, hogy a gépjárművet ebben az esetben lefoglalják, vagy elkobozzák-e. Végül a bizottság csak a lefoglalás lehetősége mellett döntött. Hasonlóan éles vitát váltott ki a jövedéki engedélyek kiadása is. A bizottság ugyanis nem értett egyet abban az előterjesztővel (dr. Szabó Iván), hogy a jövedéki engedélyek kiadását csak az állami adótartozások fennállása esetén tagadják meg, javaslatuk szerint a társadalombiztosítási tartozások rendezését is az engedélyezés feltételévé kellene tenni. A bizottság legvégül elutasította Futaki Géza (SZDSZ), Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ), és Vince Kálmán (FKgP) arra irányuló javaslatát, hogy a mezőgazdasági kisárutermelők is jogosultak legyenek háztartási tüzelőolaj felhasználására.
