Lapok: |
|
Kulcsszavak: |
Annyi pénz ment a magyar fociba, hogy Messi adhatna gólpasszt Firminónak Felcsúton
Valószínűleg akkor is eredményesebb lett volna az utóbbi közel tíz év pénzszórása a magyar futballban, ha egyszerűen csak összevásároltak volna Felcsútra egy álomcsapatot nagyon drága játékosokból. Az elmúlt hetekben három részes cikksorozatban mutattuk be, hogy miként költött négyszer annyit futballra a kormány, mint amennyit a Magyar Labdarúgó Szövetség kért, és az esztelen pénzosztás hogyan akadályozta meg, hogy az MLSZ egyébként ésszerű célkitűzései megvalósulhassanak.
Van egy terület, amiben kiemelkednek a budapesti szolgáltatások az európai középmezőnyből
Az egyes szolgáltatási területek budapesti megítélését nézve érdekes különbségek láthatók. A magyar fővárosban élők a legkisebb arányban (38 százalék) az egészségügyi szolgáltatásokkal voltak megelégedve, csak Athénban és Varsóban volt ez az arány alacsonyabb. A budapesti iskolák sem nyűgözik le maradéktalanul fővárosiakat, 51 százalékuk volt csak megelégedve velük, aminél alacsonyabb arányt négy uniós városban lehetett kimutatni, méghozzá Szófiában, Bukarestben, Rómában és Madridban. Bár azzal az állítással, hogy a budapesti adminisztratív intézmények, ha kell, megfelelő segítséget nyújtanak a lakosoknak, csak 59 százalék értett egyet, mégis a magyar főváros ebből a szempontból kifejezetten jól szerepel a nemzetközi porondon, az előkelő hetedik helyet foglalja el a rangsorban.
Egyetlen európai ország sem függ annyira az uniós pénzektől, mint Magyarország
Hihetetlen mértékben szórta a pénzt a magyar állam 2017-ben a legkülönbözőbb dolgokra. Összesítettük az elérhető adatokat, és arra jutottunk, hogy a választási évre hangolva új közbeszerzési rekord született, szűk közelítéssel 2883 milliárd forintot fizetett az állam tavaly különféle árukra és szolgáltatásokra. Ráadásul ennek harmada Európai Uniós forrásokból jött, amivel Magyarország lett a rekorder uniós függőségben.
Csak egészen súlyos trükkökkel tudnak talpon maradni az életképtelen élelmiszerboltok
Méretes bukóra állnak a magyar beszerzési szövetségek (CBA, Coop, Reál) élelmiszerboltjai a sokkal hatékonyabb, külföldi tulajdonú vetélytársaikkal, elsősorban a diszkontokkal szemben. A magyar kézben lévő élelmiszerboltok jelentős része eddig is legfeljebb csak vegetált, a mostani helyzetben viszont egyre többen csúsznak át a veszteséges működésbe.