K-Monitor Adatbázis

Az államtól kapott részvényvagyon rekordmagas, 29 milliárdos osztalékbevételt hozott tavaly a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványnak, amely így 17,8 milliárdos nyereséggel zárta az évet. Ehhez az is kellett, hogy spóroljanak: a támogatásokon és a közhasznú tevékenységük kiadásain sikerült, a béreken nem annyira: fizetésekre 6,7 milliárdot költöttek.

Minden drágul, hát pont a kormánykommunikáció maradna ki ebből?

Akár bruttó 2 milliárd forintot is elkölthet idén a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Családbarát Magyarország kommunikációs és rendezvényszervezési feladataira. 2018-ban volt a Családok Éve, azóta is tart a Családbarát Magyarország programsorozat. A befutó ezúttal is egy olyan vállalkozó konzorciuma lett, akinek százmilliárdos összértékben ad hasonló megbízásokat a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, és aki nyíltan szimpatizál a Fidesszel.

Nem hajtanak egyetlen fillér bevételt sem Budapestnek a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő felszíni megállók utasváróinak reklámfelületei, és a hirdetőoszlopok is csak 65,6 milliót hoztak 2021-ben – válaszolta a városvezetés a Népszava közérdekű adatigénylésére. Mindez azt jelenti: a régen kötött szerződések alapján Budapest továbbra is keveset profitál a mind nagyobb reklámpiacból. Jól jár viszont Mészáros Lőrinc cégbirodalma és JCDecaux Hungary Zrt. A föld alatt lévő, már a BKV-hoz tartozó állomások – és a tömegközlekedési eszközök – hirdetési felületei viszont évi 580-614 millió bevételt hoznak. Árnyalja az összeg nagyságát az: a JCDecaux Hungary Zrt. egyszer már évi 1,7 milliárd forint is ajánlott, igaz, utóbb gyorsan vissza is vonta ezt.

Több, mint 3,5 milliárd forintot nyert a Ferencváros azzal, hogy a legjobb 16-ba jutott az Európa Ligában, nem csoda, hogy sokan fölvetik: most már talán meg lehetne oldani állami pénz nélkül is a klub működtetését? A válasz nem egyszerű, már csak azért sem, mert nehéz követni, pontosan mennyi is az államtól vagy az állam közvetlen közeléből érkező bevétel. Összegyűjtöttük, amit a hivatalos adatok alapján tudni lehet.

Az állandósult csődközeli helyzet sem elég ösztönző erő a BKV-nak ahhoz, hogy ismét nekifusson egy újabb reklámtendernek. Holott 2021-ben azzal vonták vissza a felhívást, hogy "az eljárás valószínűsíthetően ismételten kiírásra kerül." Ám hiába pörögnek a hónapok, a főváros közlekedési cége nem bírja rászánni magát az újabb pályázatra. Sőt a közeljövőben sem készül erre. A Népszava kérdésére most is csak annyit válaszoltak: „egyelőre nem született döntés az új eljárás indításáról”.

Balásy Gyula vállalkozásaival újabb 1,14 milliárd forint értékben szerződött le a vb-t szervező cég, erről azonban hallgatott a vezérigazgatója.

Több mint 7 milliárd forint közpénzbe került, ennyiért legyen is nehéz szem elől téveszteni!

A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit".

És ebben csak az összekészítés, a postázás és a nyomdai költségek vannak benne, a plakátkampányról, Youtube-os, valamint Facebookos hirdetésekről, más platformokon sugárzott reklámokról egy szó sem esett még.